Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye

a környezet mechanikai viszonyai megkövetelik. A cholesteatomäs ham physiológiai ugyanaz, mint az elszarusödó laphámé. Ezért a cholesteatoma nem is tekinthető daganatnak, sőt mivel fokozott működést sem lehet megállapítani, még choristomának ser.. Lényegében aberrált hámcysta, amelynek bélelő hám.járói levált elszarusodott sejtek nem tudnak kiszabadulni, tehát felgyülemlőnek benne. cholesteatomäs anyag és a laphám szarurétege közötti kü lönbségeket a physiológiás élszárusódástói eltérő viszonyokkal magyarázza, hiányzik a levegő nyomása és száritó hatása. Állításait kísérletekkel i— gazolja, fiatal házinyulak köztakarójából zacskószerü betüremkedéseket készített. Ezekben a mesterséges cholesteatomszerü képződmények jöttek létre,. amelyen az összes festési reactiók tekinteteben a meningealis ahol es-* teatoraával megegyező eredményt adtak. A meningealis cholesteatomák nem alaposan elhelyezkedő hámcsirából keletkeznek, hanem az embryonalis hámtelep felületén valószínűleg egy zacskószerü betürernkedes jön létre, ami bele— lóg az akkor még össze nem záródott velócsőbe. A koponya összezáródása teljesen elsorvasztja a hámzacskónak a külső hámmal összefüggő száját. Az epithelcysta nagyságától, illetőleg üregének űrtartalmától függ, hogy egyszerű szőröket nem tartalmazó cholesteatoma, szőröket tartalmazó cholesteatoma, vagy dermoid fejlődik—e belőle.

Elvérzés a mellkasi aorta aneurysmája felett keletkezett tályog

incislója után. Gyógyászat 1928.31.sz.

Idősebb férfinek a jobb mellkasán a sternum mellett ökölnyi daga* nata nőtt, mely nem pulsalt, felülete lobos volt, növekedése elég gyorsan történt. Mellkasi tályog diagnosis sal incisio történt.- A megnyitott terület feltárásakor az üregből törmelékes véralvadek ürült, majd hirtelen elt á-llithatatlan vérzés indult meg, mely pillanatok alatt a beteg exitusáhaz vezetett. Az egész térimé nagyobbodást az aorta ivének anurysmája hozta lé re, mely előzetesen megrepedt, a repedés helyén egy ál aneurysma keletkezett .

Adatok az agyvérzések létrejövetelét elősegítő külső tényezőkről. ~~ — —. —■ — — *"**** »*”'

Orvosi Hetilap.. 1928. évi 10 . száma .6 . oldal.

Az agyvérzés előfeltétele az agyvelő apró ereinek megbetegedese, a repedés kiváltó ok közbejöttével történik.. Gyakori az agyvérzések halmozódása. külső légköri nyomás csökkenése hirtelen bekövetkező vérnyomáscsökkentést von maga után, amelyet reactiós vérnyomás emelkedése követ. Es nem lehet közömbös a megbetegedett agyvelői érrendszerre nézve. Feltevéséi 1925. és 1926. évre vonatkozó statisztikai adatokkal támogatja. 1925. évben 3 mm—ne1 nagyobb légköri nyomásingadozásu napra, az ezt követő napra, valamint a 2—3 mm ingadozást mutató napra 160 apoplexia esetéből 105, aza: 65 cf> esett. 1926. évben 183 a pople .ia halálozás közül 145, azaz 79 f történt ingadozást mutató napokon.

Neuere Daten zur Xrebsstatistilc. Zeitschrift für hrebsforschung

31 kötet. 19.oldal.

A statisztikai methodusok kritikájával foglalkozva összehasonlításokat végez különböző eredetű statisztikák, eredményei között kutatja azok hibaforrásait,. A rákhalálozás egyesek szerint szaporodik, mások szerint csökken, szerző ebben csak a természetes hullámzást látja.-Közli a Szent Rólrus kórház boncolási statisztikáját 1925-29. évekre, ebben a rák előfordulás 12 ., mint szorzó' régebbi Szent István kórházi statisztikájába

'hlK