Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1935.03.12., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - V. 66. Az élettani tanszék betöltése.

igen intenzív kutató munkásságára mutatok rá, a kinek intézetéből 110 dolgozat kérált ki, miből 96-ot teljesen magáénak vallhat. Bzek'között úgy a narkotikumokkal , mint a vegetativ idegrendszerrel, cardiotonicumokkal foglalkozók physiologiai értékűek , de különösen szépek, alapvetők és általánosan elfogadottak az insulin hatásmódjaira /gátolja a májglycogen bomlását és az adrenalin cukormobilizáló hatását/ és a tyroxin hatásmechanizmusára vonatkozóak / támadás pontja a közti-agy ; luminal-narkozisbam, vagy decapitalt állaton teljesen hatástalan, nemkülönben hidegvérű 'állatokban is,melyeknek nincs hőszabályozó központjuk/.- Issekutz báláról úgy tudom szívesen vállalkozott volna a tanszék megpályázására is, de az: valóban nem érdemli meg, hogy egy jóval fiatalabb - jár kétségtelenül kiváló és sokat Ígérő kutatóval szemben , a nak plane meghívásával mellöztessék.Mert valljuk be őszintén -és‘ez Csendült már ki G-rósz és Korányi tanár urak hozzászólásából ishogy bizony ez a meghívás igán nagy megtiszteltetés és nem lehet azt egyszerűen csak a tanszék betöltése egy módjának nevezni.-kitüntetés biz ez a fiatal Beznáknak és mellőzés a többi idősebb professoroknak, s még szerencsések a pharmakologusok, hogy őket elvi alapon rekesz tették ki az összehasonlításból. -Mindezek ellenére- habar el kellett mondanom, ami a szivemen feküdt,- a sok bölcseséggel előadott bizottsági előterjesztéssel, s az\ annak nyomán keletkezett közhangulattal, de végül magával a kitüntetett Beznák Aladárral szemben is akit é-^ is nagyon jól ismerek és sok tehetséggel megáldott értékes fiatal kuiátónak tartok.-annyira leszereltem iá egyedül állónak érzem magamat, hogy nem akarok a többih3