Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 44. IV. A tüdőbeteg pavillon létesítése tárgyában folytatott tárgyalások ismertetése
saire is létesüljön. - ^ yQfí Verebely Tibor pártolja br. Korányi Sán- u dór tervét. Bakay Lajos úgy véli, bogy a klimatikus kezelésre szoruló betegek elhelyezése céljából a tüdübeteg pavilIonunk kapcsolatot teremthetne megfelelő fekvésű szanatóriumainkkal. A bizottság egyhangúan határozatilag kimondja, , hogy a külső klinikai telepen egy belklinikával kapcsolatos pavilion létesítését tartja szükségesnek, a tanítás érdekeiből folyólag is és -ezzel kapcsolatosan főiskolai és iskolai di'spensaire is létesüljön, ami a székesfőváro? ’ : •' \gyi érdekeit mészszemenően is szolgálni tudná. Ezután elnök beszól ltja Rottmann műépítészt. Rottmann Elemér bemutatja terveit.és az uj építészeti szakirodalmat illustratiokkal ismerteti. Rottmann épitécz tprveit ér leírását a bizottság a jegyzőkönyv m^’lé csatolja. Eszmecsere indul meg a b eruta tot t tervek körűül, melyekben a tervező a Döcker és Sarason rendszert kombinálta. A Döcker rendszer ugyanis egymagában kivitelezve nagyon drága 125 ágyat horisontálisan el-' helyezni telek hj,ján nem volt lehetséges. Ezért kel lett a földszinten kivül 5 emeletet tervbe venni. az utolsó két emeleten nem követte a Döcker rendszert, hanem 3 tagú homlok ablakos szobákat kiván beállítani és a tetőteraszon kívánja a napozást kellően biztosítani. TJprzog tanár aggályosnak tartja az építész által tervbevett teleknek az elmeklinikával való tőszomszédságát. A magas függélyes építkezés igen költséges. Leghelyesebb lenne, ha a mai már is erősen csonka füvészkertben ppülne fel a pavilion. _ r. A*