Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 44. IV. A tüdőbeteg pavillon létesítése tárgyában folytatott tárgyalások ismertetése
79?re? Ha ez nem volna lehetséges a klinikája tanterme előtti parkírozott térre gondolt. br. Korányi vándor felveti a kérdést nem-e lehetne az I. ez.bel$1 inika 24 ágyas barakjához a mellette levő prosectura telkét hozzávenni. Balogh Ernő dékán szívesen átengedni a prosectura telkét, ha az amúgy is régen kívánt végle* ges elhelyezést a külső klinikai tej>ep mellett megkapná. Herzog tanár hangsúlyozza, hogy csak abban az esetben tudna az " A " barakkjáról lemondani, ha az uj pavill ónban megfelelő ágyszámmal sz első számú belklinika ezért recorapensalva lenne. Tekintve az eszmecsere folyamán kialakult aggályokat, Így többek között a prosectura telkének az utcára való kihelyezését stb. a Bizottság a telek kérdésében véglegesen állást foglalni ebben az ülésben nem kíván. Rottmann építész ezekubán ismerteti, hogy tervei szerint 21.000 köbméter épület létesítéséről volna szó, ami 32 Pengő egységárral 650.000 Pengőt t^nna berendezés nélkül, és abban az esetben , ha külön kázánházról nem kellene gondoskodni és a távfűtés bevezetesenek költségeit sem számítjuk. A ki;, lakúit eszmecser a után a bizottság úgy látja, hogy minden technikai és szakszerű berendezést beleszámítva ágyankint 10.000 Pengőt kellene számítani, mikor is 125 ágy mellett az összköltségek 1.250.000 Pengőt tennének ki. A pavil1 ónban a tervek szerint csak ügyeletes orvosi lakásokról történt gondoskodás az ápolónők számára külön lakosztály nprn lett tervezne, a felépítés idéje az építész ur szerint 9-11 hónapot venne la: ér vb e. •“O c n Elnök megköszönve a bizottság tagjainak a megj»l oripfspt ép sz építész önzetlen fáradozásait
