Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 44. IV. A tüdőbeteg pavillon létesítése tárgyában folytatott tárgyalások ismertetése

Elnökló Dóká.^. jelenti, hogy s tüdőbeteg pavilion létesítőié’ ügyében kiküldött bizottság két|

Ízben éspedig 1933.január hó 22-én és 1934.évi február hó 19-én tanácskozott a fenti tárgyban.

A bizottság tanácskozásairól felvett jegyzőkönyvet fel olvassa.

Az 1934.év január bó 22-én tartott bizottsági ülésről felvett jegyzőkönyv.

, . * Jelen voltak 3al.ogb Ernő e.i.dékán elnöklete alatt Korányi Bándor br., Verebély Tibor, Herzog Ferenc és Bakay Lajos ny.r.tanárok, majd később Rottmann Elemér műépítész.

Elnöklő Dékán megnyitván az ülést ismerteti a Gazdasági Bizottság^ elnökének 130/1933.sz.átiratát, bejelenti, bogy a karhoz intézett ezen felszólítástól vezettetve keret-terv készítésére felkérte Rottmann Elemér müépiszt, akire Bakay tanár pécsi tapasztalatai alapján hívta fel'a figyelmét. Nevezett építész az elmúlt orvosi négy bét alkalmából rendezett kiállításon elismerést kel tett'szaktervekkel szerepelt. Vállalta- ránk háruló minden kötelezettség nélkül- a tprv elkészítését, miután a ezóbajöhető teleklehetőségekről a Dékán őt a helyszínen tájékoztatta.

Dékán javasolja, 'hogy Rottmann építész mint szaktanácsadó bevonassák a. jelenlegi tárgyalásokba, amihez a bizottság egyhangúan hozzájárult.

br. Korányi Sándor két kérdést tart fontosnak eldönteni, hogy mit és hová kívánnánk építtetni. Azt rti-• , hogy ha lupus -eknek, gegé-és sebészeti

tubércülosisnak is helyet akarnank biztosítani^ akkor 200 ágyra is igényt kel tene tartanunk, amire pedig aligha gondolhatnánk. Ehelyett reális meghal ásítható tervre kell támaszkodni. Pontosnak tartaná, 'V, tüdőbeteg pavilion egy belklinikához kapcsoltassák áe ezzel kapcsolatosan főiskolai és iskolai diepenn<s