Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai
2?1„ Szerző leírja, hogy a szövetkulturákban 5 fázis különíthető el. Az elsőben az idegrostok növekednek, a másodikban sejtek vándorolnak ki, a harmadikban a neuroglia inául növekedésnek. A második fázisban kivándorló sejtek macrophagok / histiocyták/, melyek a r et isin. o--endothelial is rendszerhez tartoznak.A macrophagok minden agyveidben kimutathatók, a háromnapos csirke - embryoban épugy mint a kifejlett állatban. 12./ The effect of'the media and of the pH of embryonic brain cultures. Anat.Rec,54.k-1932, Szerző a különféle médiumok hatását vizsgálja az idegexplantátumokra. Leirja, hogy az 7 idegnyulványok a loeke-Levíis oldatban jobban nőnek, mint a szilárd meaumban. A pepton és dextrose nélküli Locke-Lewis oldalban az idegrostok még gyorsabban nőnek, s az idegsejtek kivándorlása által az explantátuín végül desintegralódik. • -Az idegszövet tenyésztése 5.8.-7.8.'hydrogen-ion concentratio fok között lehetséges. A növekedés 6.6-6. 8 pH/között a legerősebb, ami megegyezik a kötőszovet-kulturák pót éntiáihydrogenjenek azzal a fokával, melyben azok a legjobban nőnek. 'Több kultúrában megfigyelte az intercalaris contactus kialakulását. ' ’ 13./ The fibres:of the Vagus nerve. Anat.Rec.54,k,1932. / Dr. S.W.Ransonnal közös/. Szerzők a macska vagusát átvizsgálva azt találták, hogy a vagus ebben az állatban csak~igen kevés velőtlen rostot kap a^ympathicusból, egy a ganglion nodosum magasságában levő anastomosison át, s kimutatták egy velőhüvelyü rostokból álló köteget, mely a vagust a ganglion nodosum alatt köti össze a sympathicusnak a ganglion cervicale suporiusa alatti szakaszával.’ A vagusgyökerokben a kutyában és macskában két typust különböztetnek meg/ Az egyik összeállítás hasonló a tcracalis_ idegek ventralis'gyökeréhez, a másik gyökér velősrostokból és sok veiőtlenből áll. Az utóbbiak a nyultvelőben is követhetők és nem sympathicus eredetűek. De találhatók velőtlen rostok nagy számban a vagusban a ganglion nodosum felett és alatt is. Mihálik dr. tudományos dolgozatai különféle irányúak, de valamennyien a míkroskopi területre vonatkoznak. Első, 1926- ban közölt dolgozata a denevérfélék érdekes termékenyítési viszonyaival foglalkozik. Ismeretes, hogy a denevérek ősszel párosod - nák, de az ondószálak nem keresik fél azonnal a peteseiteket, hanem egész télen át éretlen, mozdulatlan állapotban a nőstény méh-_ üregében vesztegelnek. Csak mikor tavasszal felébred az állat teli álmából, rajzanak a közben mozgékonnyá lett és^teliesen megérett spermiumok a méhkürtők és petefészkek felé s végzik el az ugyan - ekkor megérő peték termékenyítését. De honnan veszik az ondoszálak az anyagot teljes megérésükhöz? Mihálik kimutatja, hogyha heréből hozzák ezt magukka.L rrysballoidők alakjában, amelyek egész télen át kimutathatok a méhben az ondószálak kö2t, tavaszkor azonban felduzzadnak, határaik elmosódnak s végül eltűnnek, ^vagyis teljesen felhasználtatnak az ondószálak táplálására.- További dolgozatai a gátormirigy Hassal-testeinek fejlődésére s különösen a madarak orrüregére és glandula lateralis nasijára vonatkoznak; az utóbbi targygyal Mihálik dr. több értekezésben foglalkozott, 40 madárfajtan végzett vizsgálatok alapján. • .:- 4 -
