Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai

Dolgozatainak másik csoportja az idegrendszer kutatásá­nak körébe vág. E vizsgálatait részben Kiss Ferenc akkori adjunk­tussal, részben Ranson chicagói tanárral együtt végezte. Ide tar­toznak a környéki idegrostok vastagságáról, a környéki idegek velő­­sodésérol és a bolggóideg rostjairól irt közleményei. De munkálatainak legjelentékenyebb és legeredetibb ré­szét a szövettenyésztés módszerevei végzett kutatásai teszik. Izek-' kel ^lépett Mihálik dr. a tehetségének leginkább megfeleld területre. Első ezirányu dolgozata 1951-ben jelent meg. Chromatikusan polári­sait fényben vizsgálta a szövetkulturákat es azt találta, hogy a nö­vekedő szövet mentén a medium kettőstörésüvé válik, aminek fizikai magyarázatát is megkisérli. 1932.-ben az embryoagyvelők szövetkul­­turáin tett megfigyeléseiről ad számot terjedelmesebb dolgozatban. Ugyané tárgykörből merítette két legutolsó dolgozatának tárgyát: a makrophágóknak és gliasejteknek az agykulturákoól való kivándorlá­sáról/ és az idegrostok kinövésének a medium physiko-chemiai tulaj­donságaival való kapcsolatairól szólóét. Mindkét utóbbi dolgozata Lewis baltimore-i laboratoiumában készült. Valamennyi dolgozata nemcsak magyar, hanem német illet­ve angol nyelven is megjelent. Tekintetes Tanártestület ! Mihálik Péter doktort tudo­­mányos munkálatai mint igen pontos megfigyelőt, inventiosus buvár­kodét, elsó'sorban azonban mint kiváló technikust állítják elénk. Dolgozatai teljes bizonyítékát szolgáltatják a tudományos pályára való hivatottsagának s reményt nyújtanak arra, hogy kellő körülmé­nyek közé jutva"“tudományának buzgó és sikeres hazai munkása lesz. A tárgy azonban, amelyből Mihálik dr. a habilitatiot ké­ri, nem azonos dolgozatainak tárgyával. Tiszteletteljes véleményem szerintiemé nagyobb súlyt nem kellene helyeznünk. A tájbonctan mint a kutatás tárgya, nagyjából kimerített ismeretkör, s az ilyen tar­talmú cikkek "amelyek itt-ott anatómiai és orvosi folyóiratokban^s lapokban, különösen franciákban megjelennek, leginkább csak csekély értékű megismétlések, felfrissítések; a tájbonctani irodalom leg - nagyobb részé a régi anyagot más-más alakban feltálaló tankönyvek-^ bői és compendiumokból áll. A kutató ma már nem számíthat ezen a té­ren az uj dolgot felfedező babéraira, mert el lehet itt mondani : nihil est jam dictum, quod non dictum fuerit prius.-,A<tárgyat azon­ban elő kell adni az orvostanhallgatóknak s erre Mihálik ár. úgy elméleti ismeretei, mint gyakorlati tapasztalatai, valamint,elő-/ adó készsége alapján alkalmas tanerőnek mondható, üzért magántanári folyamodványának a második fokon való elfogadását a legmelegebben ajánlom a tek. Tanártestületnek. Budapest, 1933. évi junius hó 16-án. Dr. LEMHOSSÉK MIBALT s.k. ny,r^tanár. bíráló. / || £$£■ 275'- 5 -

Next

/
Thumbnails
Contents