Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai

Az cngyilkossig és gyilkosság elkülönítésének fontos ** ságával foglalkozik, mely különös jelentőséggel bir a bűnügyi gyakorlatban és hangsúlyozza a sértést okozc eszköz megvizsgá­lásának fontosságát! Esetében^az öngyilkos vascsőből készült fegy­verét szög és kalapács segélyével sütötte el, 4. / A fegyver elsütésének bizonyító jelei a helyszínen. / Orvosképzés. 17.évf.4.sz.1927./ A bűnügyi gyakorlatban nagy fontossággal biró kérdés^ kísérleti megvizsgálásakor megállapította^ hogy a fegyver csövé­ből minden lövés alkalmával részben ép, részben^megégett lőpor - szemcsék sodródnak ki, melyek a kupszerü szóródásnak megfelelően a talajon háromszög alakban helyeződnek el s igy a cselekmény he­lyének megjelölésére alkalmat adnak. Kitérjesztette^vizsgálatait azokra az"anyagokra, amelyek a lakószobák porképzésében részt vesz­nek 4s megfigyelte, hogy á lőporszemcsét jellemző diphenylamin reactiót sok"más anyag is adja, 5. / A féregirtással kapcsolatos cyanmérgezésekről. / Mentők Lapja. 19.évf.12,sz.1927./ Foglalkozik a cyanmérgezések által okozott balesetek kérdésével. Kiemeli, ^hogy az általánosságban használt gáz-álar­cok a szerencsétlenségek ellen kellő biztonságot nem szolgáltat­nak. Igyekszik megjelölni a balesetek megelőzése módját, foglal­kozik az életbenészlelt tünetekkel és ismerteti a Fővárosban történt szerencsétlenségek okait.-6. / Az idült és heveny cyanmérgezésekről. / Orvosképzés 18.évf,1.sz,1928./ Foglalkozik a cyanhydrogen mérgezés kérdésével, ismer­teti azokat a glvkosidákat, amelyekből a gyomor sósava cyan - hydrogént szabadit fel. Foglalkozik az életben lefolyt tünetek­kel^ az idiosynkrasiával és az egyeseknél mutatkozó “feltűnő el-_ lenálló képességnek okával. Ismerteti a boncolásnál talált elvál­tozásokat Két cyanmérgezés esetében fulladásra emlékeztető el­változást talált'feltűnő nagy számú petecsek kíséretében, amelyek nemcsak a savóshártyákcn, hanem még az arc, nyak, váll és a hát bőrén is mutatkoztak. 7. / Milyen elváltozásokat okoz az elektromos áram és mit te­gyünk az áramsujtóttal ? / Orvosi Hétilap,72.évf,31.sz.1928./ Azon tényezők felsorolása után. amelyektől az elektro­mosáramnak az emberi testre kifejtett hatása függ, ismerteti^az áramhatás által okozott sérüléseket és a balesetkor nyújtandó el­ső segélyt* 8. / Über Nachweis und Fixierung von Nachschusspuren. / Deut­sche Zeit sehr.f.ger.Med,Bd,12.H.5.1928./ A bűnügyi szempontból nagy fontossággal biró bemeneti nyílásnak és a lövés távolságának megállapítására az^eddig hasz­nálatos eljárás helyett, amelynél a ruházatba ékelődött lopor szemcséket ütőgetéssel, ragacsos papírral igyekeztek megszerezni,, a vizsgálati anyag/átvilágítását ajánlja. Sürü és sötét 'szöveteknél a Röntgen bőr és vászonfél -'knél a fénysugarak az anyag alá helye­■#r - 2 -

Next

/
Thumbnails
Contents