Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai

zett fényképező lemezen vagy bromezüstpapiron nemcsak a lőpor - szemcsék' ielenlétét, hanem azok alakját a szórodisos kör területét is jól, a valóságnak megfelelően rögzíti^ anélkül, hogy a bűnjel a legcsekélyebb változásnak volna kitéve.

9./ Változtathat ja-e a sértett helyzetét és testtartását a fegyver elsütése és a golyó megérkezése közé eső időben ? / Orvosképzés. 19.évf,1-2.SZ.1925,/

Kisérleti utón igyekszik megválaszolni a bűnügyi gyakorlatban a jogos védelem kérdésének elbírálásakor már több Ízben felvetődött kérdést, lehetséges-e, hogy a sértett a lőfegyver elcsettintése után helyzetét megváltoztatta és ezért a lőyeaék testének más helyét érte, mint amelyre a tettes célzott. Kísérleteit óramüves. mozgókép felvevővel végezte és megállapította^ hogy bizonyos testmozgás vegezésére mennyi idő szükséges."A felvételek alapjan megállapitható. hogy helyben végzett teljes fordulat egy és fél ( y másodperc ^alatt, félfordulat háromnegyed másodperc^lattfvégezhető. A_folytatólagos forduláshoz még kevesebb idő szükséges. Az a legkisebb távolság, amelyen be^ül^a megfordulás lehetséges^- Mannlicher fegyver esetén -’ 200 meter, Dzt az utat a lövedék 0.40 másodperc alatt teszi meg. Adott esetben tehát a lövedék sebességéből, a^távolságból és az ezen idő alatt végezhető mozgásból a helyzetváltozás 'lehetőségére fontos következtetéseket lehet levonni.

10. / A vizbefulladásról. / A BÜME pályadijával jutalmazott munka.1930./

A pályamunka 10 fejezetre oszlik. A történelmi áttekintés cimü első fejezetben ismerteti a különböző időknek a-vízbe - fulladás okára és bizonyító jeleire vonatkozó felfogását. A második fejezetben azokkal az okokkal foglalkozik, amelyek yv Ízben való elmérülés alkalmával a halált előidézik. A következő nyolc fejezetben sorba veszi a halott külső vizsgálatakor, annadyooncplásakor^feltalálható bizonyítékokat, valamint azokat a fizikai es vegyi^módszereket, amelyekét az életben történt elmerülés fel - ismerésére az idő folyamán ajánlottak,

11. / A bőr súlyos felmaródása lugmérgezés esetében / Orvosi Hetilap 35. évf»4.sz.1931./

Lúggal történt mérgezés ritka esetét ismerteti,•amelyben az öngyilkos csaknem fél kiló darabos lugkövet nyelt le. A maró / - hatású hányadék arcán, ^py a kán-^ mellén”és hátán7súlyos felmarodásokat'okozott, amelyek láng hatására létrejövő sérüléseket utánozták.

12. / Különös villanyáram sérülés, / Orvosi Hetilap. 75 évf.8,

1931./ ’

Az ismertetett esetben az egyént égő villany körtével kezében halva találták. Ujjain a.bőr feinólyagosodásától csontig ható elszenesedéssel járt sérülések voltak.'Az áram a sérült vezetéken át a lámpa fémrészébe jutva került elhalt testébe.

13. / Gyanús vérzések hirtelen elhalt nő nvaki lágyrészeiben.

/ Orvosi Hetilap.75.évf.9.sz.1931./

Idősebb nő holttestének boncolásakor a nyaki^lágyrészekben lazán alvadt vérbeszürődések mutatkoztak. A nyak bőrén^azonban sérülés nem volt kiíratabható. Egyébként köszörűsének elzáródása,bar- 3 - 30^