Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai

$$0^ - 4 -milyen fegyverből származott, A fegyver a gólyán megfelelő számú, alakú, szélességű és lefutású, huzagbarázdákat okoz, amelyekből nemcsak a fegyver minőségét, hanem magát a használt fegyvert is meg lehet jelölni. E célból a bűnjelül szolgáló golyót az illető fegyverből kilátt próbagolyóval hasonlítják össze,/ vattacsomóra történő lövések utján. A két golyó összehasonlítására a törvényszéki orvostani intézetben készülékét szerkesztettek, melynek lényege az, hogy a,két golyó egy U alakú készülék két karjára ban erősitva olyformán, hogy az egyik golyó csúcsa a másik nátsd vége felé legyen fordítva; a készülékhez alkalmazott kézinagyitóval a két lövedék oly helyzetbe^ozatik, hogy a rajtuk lévő nuzagok egyvonalba essenek; most azután a szorosan egymáshoz illesztett golyók forgatásakor az összes huzagok egyvonalba jutnak s igy azonosságuk megállapítható. A készülék persze csak aránylag ép. kis mértekben deformált golyókra nézve használható fel jól,

*

II, A villamosáram által okozott sérülésekre vonatkoznak a következő munkák:

11. / A villamosárain okozta halálos balesetekről* Mentők Lapja 1926.

A villamosáram által előidézett balesetek megelőzésében egyik nehézség az. hogy az^lacsony feszültségű áramokat veszélytelennek tartják,, Á másik téves hit, hogy a villamosáram szivbénulás/ utján okoz halált, tehát az áramsujtott és eszméletét vesztett egyén nem is kelthető életre, holott tapasztalatok szerint hosszantartó mesterséges lélegzésre^magához térhet. Egyik baleseti lehetőség az, hogy az izzólámpa-nyakát körülfogó rázhüvely nincsen porcallángyüruvé vei jól körülvéve. A másik az, hogy a lámpatest a nem megfelelő lámpafoglalat következtében fezsüitség ala kerül. A hatást tekintetében alacsony és magas feszültség, egyen- és váltakozó áram közt nincs különbség, A boncolási lelet annyiból nemleges, hogy nincsenek oly jellegzetes elváltozások, amelyekből az áram hatasára, vagy annak útjára lehetne következtetni. De azt rendesen meglehet ítélni, hogy a halál rögtöni szivbenulás vagy fulladás következtében állt-e be. hogy voltak a szív, vese és tüdők részéről előző betegségek, amelyek a halál bekövetkezését elősegítették; bizonyos alkati rendellenességeket, / szűk érrendszer, megnagyobbodott hilus/ szintén felismerünk.

12. / Milyen elváltozásokat okoz az elektromosáram s mit tegyünk az áramsujtóttal. Orvosi Hetilap 1928,Az erre vonatkozó tudnivalók összefoglaló ismertetése.

Szól az áram erősség és feszültség jelentőségéről, a behatás időtartamáról, az áram'haladási útjáról, a constitutio és physikai hatások jelentőségéről. Leírja a lélegzés, hólyag, végból és idegműködés zavarait, a vér megváltozásait, azután a helyi változások közül az égés különböző fokozatait s figyelmeztet■arra, hogy az el - halás kiterjedését előre meghatározni nem lehet. Itt is az áramsújtott megmentésére a legfontosabbnak a hosszú ideig tartó mesterséges légzést mondja egybekötve a nervus phrenicus faradisatiojavai és lobelin injecti oval/

13. / Különös villanyáram sérülés. Orvosi Hetilap 1931.

Az alacsony feszültségű villanyáram ritkán okoz a testen

j 3*0