Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.10.17., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Dr. Mauritz Béla ny.r.tanár felkérése karunknak az egyetem 300 éves jubileumának gazdasági természetű igényeinek bejelentésére

és hydrotherapiás intézete van; prosectúrája emeletes épület, amely a föv.bakteriülogiai intézet számára rendeztetett be,: mintegy 10 helyiséggel bir és esetleges kibővítés után talán alkalmas lenne egy kórbonctani intézet számára. A kórház ugyan már 50 éves,/1881-ben terveztetett/, de nagyon jó karban van; a Fáváros 1928-ban 325,000 Pengőt költött a tatarozásra. Az évi ápolási napok száma félmillió körül ingadozik; egy-egy ágyra 350 ápolási nap esik évenkint, ami 95 $-oe üzemnek felel meg. Ez a jövőben még fokozódhat, ha a Rókus kórházat valamikor kitelepitik; ekkor

ugyanis a klinikai telepek mellett a Szent István

*

kórház lesz a legcentrálisabb fekvésű közkórház.

A Szent István kórháznak bevételi előirányzata az 1934.évi költségvetés szerint 2,461,000 Pengő,

amellyel szemben az összkiadás 2,547,000 P; alig 80,000 Pengő- tulkiadás mutatkozik tehát az előirányzattal szemben, így egy átlagos ápolási nap bevétele 492, költsége 509 fillérre,vagy is 17 fillérrel többre van becsülve.

A Szent István kórház átvétele esetében a Kar megkétszerezné a fekvőbeteg anyagát és ide telepíthetné nemcsak az idegen helyen tanyázó 5 klinikáját, de felállíthatná az; annyira szükséges, ma még hiányzó osztályokat is és azonkívül bős^es tartalékot kapna a többi klinikák számára. xde lehetne telepíteni az orvosi továbbképzés intézményét is.

Ha ez lehetséges volna,akkor a Karnak egy 100 esztendős kivánsága teljesednék, mert amint Rupp Nép;

János dékáni beszédében /1862/ olvasható, a Kar már 1833-ban is kérte, hogy számára egy bőséges méretű, tartalékkórház biztosittassék.

Természetes, hogy az ilyen terv csak akkor valósulhat meg,ha az a tulajdonosnak,a Fővárosnak érdekét is szolgálja. Ebben a tekintetben mármost

*