Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.10.17., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Dr. Mauritz Béla ny.r.tanár felkérése karunknak az egyetem 300 éves jubileumának gazdasági természetű igényeinek bejelentésére

ismeretes,hogy a Főváros közkórházai el vannak árasztva nemfővárosi illetőségű betegekkel. A Székesfővárosnak 7149 kórházi ágya van és ebből átlag 2,000 állandóan ide^ gen betegek által vétetik igénybe. Ez a FŐ, városnak centrális helyzetéből folyik.Már

rest város 1870-ben,azután az égyesitett FŐvá> ros az 1893,1894,1898 és 1908.években felirt a kormányzathoz; kérve, hogy az gondoskodjék egy nagy állami vagy megyei kórház épitéséről, mert a Főváros nem birja azokat a terheket,a melyek az idegen betegek ápolásából reá hárulnak. Az ilyen idegen betegek 2/3 része,mintegy 66.8 % £esVmegyei illetőségű.A Főváros szívesen adna ingyen telket,ha akár az állam,akár

, . A j, i j ,

a vármegye egy megfelelő kórházat épitene.Minthogy ez nem történt meg,a Fővárosnak követelése az ilyen Idegen betegek ápolási dijai után már 14 és fél millió .Pengőre emelkedett, Amikor két év előtt az állammal olyan megállapodás létesült, hogy a Főváros elejti e követelését és tovább ápolja ezeket a reá nézve idegen betegeket, ha a betegápolási és gyermekvédelmi adóból negyedévi részletében évi 7 millió Pengőt visszatarthat. Ez az akkor méltányos egyezség azonban újabban a 6,000 és 9091 sz./1931/ M.E.rendelettel megint kérdésessé vált a Társadalombiztositó Intézetnek•adott kedvezmények miatt, főleg nett az most már csak 28 napig viseli a kórházi ápo* lási költségeket.

A Főváros tehát mindent elkövet, hogy az ápolási dijak felemelése utján teremtsen egyensúlyt. A népjóléti miniszter viszont az államra háruló terhek kisebbitése céljából annak többnyire ellene szegült. A nehéz viszonyok következtében azonkivül a ténylegeskiadás renm