Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.05.15., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 58. V. Dr. Zalka Ödön magántanár rk.tanári cimmel való kitüntetése

- 32.- .

1174 82t* -32-is működik,-4^8. julius l.óta a Szt. István

jrv

kórház-^prosector főorvosa. 1923-tól 1925.-ig

két Ízben kapott a tudománymentő bizottságtól Kornfeld ösztöndíjat. 1925/26.-ban a Rocke- - . feller alapítvány ösztöndíjával egy évig az . Északamerikei Egyesült Államok egyetemein dolrgozott, visszajövet pedig Európa nagyobb kulturközpontjait látogatta meg. Résztvett 1926.-ban a, stockholmi nemzetközi physiologiai kongresszuson, 1928-ban pedig a dawosi Forschungsinstitutban dolgozott; 1929.-ben a Deutsche Pathologische

'/ i/

Gesellschaft bécsi ülésén, 1931-ben ugyanennek mühcheni ülésén volt jelen, utóbbi helyen előadást is tartott:, 1930-ban pedig a párisi mikrobiológiai kongresszuson és az amsterdami cytologiai kongresszuson vett részt. 1930.óta a budapesti Királyi Orvosegyesület főtitkára.

Zalka Ödönnek magántanári habilitatioja óta kifejtett tudományos munkásságáról 14 dolgozata tanúskodik, amelyeket megjelenésük

i.

sorrandje szerint a következőkben ismertetünk.

l./ii vesekő betegség pathologiai anatómiája. k budapesti orvosi továbbképző -tanfolyamon tartott előadás. Orvosképzés 1928. 11 oldalon a vesekő betegség kórbonctanát, úgyszólván minden vonatkozásában ismerteti. Szól a vesekő képződés colloidchémiai elméleteiről és a vesekövek előfordulásáról országrésaek, életkorok szerint, k kiválttó okok közt méltatja a vesemedence gyulladást, az avitaminosis/ által okozott vesehámsejt-károáodást, adatpkat közöl a vesekő utólagos feloldódásáról, a vesekövek nagyságáról, alakjáról s tárgyalja a hugysavas infarctusokra felépített Ebstein-tféle kőelméletet. k következmények közt leírja az urinogen, lymphogen és haeipatogen fertőzéseket, majd a pyelitis calcu-