Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.05.15., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 58. V. Dr. Zalka Ödön magántanár rk.tanári cimmel való kitüntetése

- 35 •losa különböző formáit, a hydro-és pyonephrosist, a pyelonephritist, ureterhegeket és gyulladásokat, vese körüli genyedéseket és a vesekő betegség hatását távolabbi szervekre. Befejezőleg a szóbajőhető

kezik meg.

2./ A központi idegrendszer vasreactioja.

Lehoczky Tibor társszerzővel. Orvosi Hetilap 1929. és ugyanaz németül Arch. f. Psych.85.Hayashi,Spatz és Odefey vizsgálataiból kitűnt,hogy a paralyticusok agyvelejének kéregállományában az erek körül vasszemcsék vannak,később azonban az idegszövet más helyén, a striatumban, palládiumban is találtak diffus és

. - ♦ • r ♦ *

szemcsés vasat. Szerzők ezért vizsgálataik első részében azt keresték, hogy nem paralyticusoknál az agyvelő milyen részeiben lehet diffus vagy szemcsés vasat találni. 100 nem paralytikus boncolt egyén agy- velejére nézve megcsinálták a vas makro- és mikro reactio ját. A diffus vasreactio már a csecsemőkorban megjelenik s a 9.évtől olyan, mint a felnőtteknél. A szemcsés vasreactio már a csecsemőkorban megjelenik s a 9.évtől olyan, mint a felnőtteknél. A szemcsés vasreactio csak a 13.évtől fogva mutatkozik. Mindezek a striatumban, pallidumban és a substantia nigrában voltak kimutathatók, mig az agykéregben vaspigment nem ta

láltatott. Ebből következik, hogy a paralyticusok agyw . - velejének vasra való vizsgálatában a ficsulyt a kéregállományra kell helyezni.

3./ Daganatsejtek kimutatása hörgő és tüdőrák eseteiben. Orvosi Hetilap 1930. Ezen közlemény az Orvosi Hetilapnak az orvosgyakorlat kérdései cimü rovatában jelent meg s főleg csak a klinikai vizsgálati módszereket ismerteti. Behatóbban foglalkozik ezzel a tárggyal a következő munka:

í

halálokról, anuriáról, dúlyos fertőzésekről emlé-