Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.04.24., 9. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 20. III. Az anatomiai-tájbonctani tanszék betöltése

.%(*4;6 :2°"

let Orvosi Szakosztályában 1914.márc. 7-én,

A Halántékcsontban légtartalmu sejtek válaszfalai ugyanazon a .'me.chanikai szabályok szerint rendeződnek el, mint a végtag csontok szivacsos állománya.

3. / A sziklacsonti hiányok okai. ,

1915.Lecbner Emlékkönyv. 4 szövegközti ábrával 8 oldal.

Kimutatja, hogy a sziklacsont felszínein található hiányok oka a belső csont szerkezet hiányos fejletsége.á hiányok gyakoriságára és előfordulási helyére a kolozsvári anatómiai intézet 312 koponyáját vizsgálta át és közli leleteit.

4. / Die Ursprungsweise der Augenmuskeln.

Klinische Monatsblätter Augenheilkunde.1919.8.old.

5 ábrával.

Emberi és ál lati•szemüregekben gondos preparálással vizsgálta a szemizmok eredési viszonyait és mindenesetben úgy találta, hogy azok nem egy annulus tendineuson, hanem a foramen optikum alsó lateralis kerületén erednek a csonton. E helyen 250 koponya közül 87 %-ban kis gumót,13 $-ban pedig érdességet talált.E guraxat tuberculum muscularénak nevezi és azt az anthropoid majmok koponyáin is megtalálta. Különböző állati szemizmokat is vizsgált ilyen szempontból, / majom, disznó,, kecske, ló / melyeknél szintén a csonton erednek ezen izmok; némelyeiknél két csonton, vagy félkörben.

5. / a petevezeték/ tuba utherina / erei

Magyar Orv. Archivum 1919. 7 old.,1 táblán 6 ábrával .

Az emberi artheria utherina.és a. ovarica ágainak falában kettős, sőt hármas körkörös és ugyanannyi kosszanti izomréteget talált bonyolult rugalmas lemezek között. Ezen erek lumenében ugyanazon i-50 V