Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1934.04.24., 9. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 20. III. Az anatomiai-tájbonctani tanszék betöltése
zomléceket is megtalálta, melyeket a penis artieriáiban ismerünk. Ezzel párhuzamosan a petevezeték subrauciosájában a barlangos szövetekre emlékeztető tág, capillárisokból álló üregrendszert talált. Az artheriák és ezen submucosa erectios működést fejthetnek ki. E- zen dolgozat csak első közlemény a női nemiszervek összes erei kitér je-dő vizsgálatokból. 6./ Anatomisch- Histologische Untersuchungen über die Erection. Zeitschrift für die ges. Anatomie. 1921.20 szövegközti ábrával és i táblán 4 szines rajzzal 52" ol dal. E terjedelmes dolgozat főleg a kolozsvári anatómiai és szövettani intézetekben készült. Baját makro-es mikroskopos vizsgálataival kimutatja, hogy sem az artériák ß sem a vénák'nem hatolnak át egyetlen gátizmon sem, vagyis a Henle-féle korapressios the or iát véglegesen el kel] ejteni. Le Írja azon változatos histologiai berendezéseket, melyeket az arth. pudenda interna ágaiban talált a tunica albugineán való belépésük előtt. Végeredményben pedig megállapítja, hogy ezen artheria berendezések képezik az erectio mechanismusának aktiv elemeit.- A központból eredő visszerekben olyan tölcsérszerü és gyürüalaku képződményeket talált, amelyekhez hasonlókat eddig semmi más érterületből nem ismerünk. Nyilvánvaló, hogy ezek a vérlefolyás szabályozására szolgálnak. Gelatinaval befecskendezett barlangos testek szövettani képén bemutatja 3 központi üregek aránytalan tágulását a környéki zóna / ?isszérgyökerek / rovására. Ezen automatikus összenyomatásban találja meg az erectios t • * * . mwchanisraus passiv részét, vagyis a központi bari an-502)
