Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1933.05.09., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 34. A vidéki egyetemen magántanárságot nyertek ügyének rendezése
- < & f be szorul a ránk, egyetemi emberekre talán még fontosabb részletkérdés,nevezetesen az életük javát egyetemi szolgálatban eltöltött tanársegédek elhelyezkedésének nehézsén-p, Ezzel a kérdéssel az egyetemnek és T kormányzatnak foglalkozni kötél essége,mert az egész jövő orvosnerazedék kiképzésének szintje, a magyar ofosí rend jövője függ attól, bogy az egyetemi szolgálatban, tebát tudományos pályán működő már nem is ifjak,bánéra férfiak, mikor és b0l tudnak képzettségükhöz mél tó,megfe1 elő működési körhöz és elhelyezkedéshez jutni. A folytonosan rosszaboodó gazdasági helyzetnek mindenütt megnyilvánult következményein kivül nálunk Budapesten a klinikai orvosi segédszemélyzet jövőjét több szerencsétlen körülmény teszi még kilátásblanaboá.Áz egyik, amivel foglalkozni ez alkalommal nem célunk a betegbiztosításnak oly mérvű kiterjesztése, amelyhez fogható se^ol a világon nincsen,amely a magánalkalmazottakat biztositó különböző intézményekkel együtt az egész orvosi magángyakorlatot már is teljesen szocializálta. A másik,amire Nagyméltóságod figyelmét van szerencsénk f el Mvni, az, hogy egyetemünk orvosi segédszemélyzete még itt Budapesten is ecrvre nehezebben iuthat hozzá az oly gyéren kínálkozó működési térhez,mert az ennek eléréséért folytatott küzdelemben mind gyakrabban akad szerencsésebb vetélvtárea a vidéki egyetemeken képesített docensekben. Ez a különbség akkor válik kirívóvá,ha látjuk, hogv egy-egy vidéki egyetem klinikáján sokkal rövidebb idő alatt,4-5 évi tanársegédi működés után, 5-6 nagyon szerénynek mond-
