Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1933.04.25., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - IX. 75. Magy. Analytikusok Orvostársaságának alapszabálytervezete
A törvényszáki orvostaniéi a "bz^-m halál utáni változásai" cirnen kiirt pálvakárdásre egy pályamunka érkezett "Salus aegroti suprema lex esto " jeligével. A/pályamunkát, amely 49 gépírásos lapon készültjét táblázat két fénykép és 8 színes rajz egészíti ki.-Szerzője a korbonctan|§i}f-és a törv.orvostan t^n-eiből fakadó,három kérdést tűzött maga elé. Foglalkozik először azokkal a jelenségekkel,amelyekből a haiál bekövetkezése megái lapítható, azután azoícka 1, amelyek a halál óta eltelt időnek a mérésére adnak módot, végül azokka1, amelyek a halál okára engednek következtetést, az irodalom tanulmányozása alapján részlettesen felsorolja azokaz az. adatokat, amelyeket egyes szerzők a Ijiárom kérdés megválaszolására ajánlottak,igyekszik ezek helyességét ellen őrizini, uj adatokat szerezni. A kidolgozás azonban bárha mondani-valóit. igyekszik fejezetekbe foglalni- a három^kérdést kellőképen el nem különíti, ami a dolgozat áttekinthetőségét nehezíti, a he* lyett, hngy a kitűzött 3 kérdés közül csoportosítaná az anyagot, részben a szemgolyó anatómiai része szer int, részben egyes, halál utáni eltdtozások szerint, tehát önkényesen állítja, fel a követkézzé csoportot. « I. a szemfenék, II. Lajcher-féle szemfoltok megjelenési ideje /Rothadásos változások a szemen. Száradás,nedvésseg-hatása a szemre, Atropin Eserin hatása. A nyomás fokozása a széngolyóba, vagyerekbe való befecskendezéssel./ III. A szem rögtön a ^alál u-~ tán §ezemhéjjak,a pupillának a halál, uuáni eltérése a normális helyéről, a szemgolyó miksokop iája, a szembogár altatás közben,gr égül külön a 17. fejezetben foglalkozik a szem leletből levont téves következtetésekkel. • -Vizsgálatait -szerző a törvényszéki orvostani intézet több 100 halottján végezte, de kiterjesztette azokat néhány esetben haldoki ók, valamint leölt ál1átok szemének megvizsgálásával is, Sorba veszi szerző a halál bizonyítására ajánlott jeleket és értékesnek tant ja a csarnokviz kibocsátását a mire élő egyén szembogara megszükül,hal ötté rendetlen réssé válik. Larcher-féle szerafoltok, ha a szemgolyót akár a szemhéj jak,akár más tárgyak takarják nem jönnek letre. Jelentkezésük mindig a külső szemszögletben kezdődik, a szemfenék vizsgálatot lényegesen megnehezítette az a körülmény,hogy a szemhártya felületének ráncosodása és a törőközegek előrehaladó elhomályosoéása a szemfenék megvizsgálását korlátozza. EzeH, szerző e^v ideig 5—10 óráig a szemgolyó felmelegítésével tudott segíteni. Megái 1apitóttá, hogy legtöbb halott recehártya ereit lehet látni, de legfeljebb 7-8 óráig,hogy a halott helyzetének változtatása, fejének / esülyesztése, főleg hirtelen halálesetében^ vérerek megtelodését, sőt a vér savónak a környékbe való kilépését idézi elő. Kimerülés folytán elhaltak szemein ez kebésbbé történik meg. Megállapította a szerző ISauchut kisérieteivei,-megegyezően, hogy a szembogarak tágasságát atropin és Ersinnel halál után lehet befolyásolni, de legfeljebb a halál bekövetkeztétől számított 60 órán belül. Megállapította, jogy a szem belső nyomásának fokozása szembogár tágul ást,^csökkentése szembogár szűkülést létesít. Nyomás fokozására a tágulás még eserinnel szűkített szembággron is beállott. Magyarázza szerző ezt abból,hogy a folyadék befecskendezése a lencsét előre szorítja. Meleg és hideg hatása szintén befolyásolja a szembogarak^állását. Részletesen igyekszik foglalkozni szer ző a szemhéj jak állásával helyesen jegyezve meg, hogy a tájékozódást lényegesen nehezíti az a körülmény, hogy az emberek a halottak szemét ösztonszerüen igyekeznek lecsukni. 420 halotton végzett vizsgálat alkalmával vérzést a szaru és a kötőhártyán 12 esetben látott, 5 esetben találta elvérzéses halálesetben amit az irodalom nem említ. Két esetben a vérzéseket az magyarázta,hogy a halott feje hosszabb ideig lefelé lógott. Külön fedezetben foglalkozik szerző a szembogár elhe-MÁS01AT pályamunka bírálatáról.
