Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1933.04.25., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - IX. 75. Magy. Analytikusok Orvostársaságának alapszabálytervezete
lyezése kérdésével 321 halotton végzett vizsgálattal^azt állapítva meg, hogy a szembogár 156 esetben excentrikus elhelyezésű 79!t.Nézete szerint ennek a jelnek a halál bekövetkezése bizonyításának szem pontjából van jelentősége s hiszi,hogy azt esetleg még a halál ok megjelölésére is fel lehet használni,arait táblázatos kimutatással igyekszik bizonyítani. < ’ < Dolgozata végén a tévedések eseteivel foglalkozik megemlít ve, hogy csecsemők holttestén rendesen szűk szembogaraikból indokolatlanul következtettek, raákfőzet beadására, hogy a szaruhártya váltó zásából staphyl omát, a lencse hőhatás folytán eláll ott megzavarodá»sából tályogra következtetnek stb.< Amint a fennebbiekből kiderül szerző vizsgákatait nagy területre terjesztette ki. Ez a körülmény magyarázza, hogy azt a tetervbe vett nagy anyagot^ kellő rés z.le te seggéi nem^tudta "feldolgozni. Dolgozata szövegén meglátszik, hogy annak megírása a körmére égett. Ez az oka annak hogy megállapítását nem tudta kellőképen rendszerbe foglalni s rogy dolgozatából egyes megfigyelések ki is maradtak. Megemlíti pl,-hogy haldoklók, valamint leölt állatok szemét is megfigyelte, de ezeknek" a megfigyeléseknek eredményét külön nem említi. A fenebbi dacára - minthogy .a dolgozat nagy szorgalomról, komoly érdeklődésről tanúskodik s minthogy' az irodalom alapos megismerésének törekvését árulja el, .azt a pályadijra érdemesnek tartom s javasolom, hogy azt .a kar "Salus aegroti suprema lex esto" jeligéjű pályamunkának kiadja. Budapest. 1933 április hó. Dr. KENYERES BALÁZS, sk. c . • < C B t ■ * * . í I - tl$
