Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1933.03.14., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - VIII. 37. Dr. Ströszner Ödön rk.tanári címmel való kitüntetése

- 47 - i o t több mint 100.000 vizsgálata kapcsán szer- 432 zett tapasztalatairól számol be. Vizsgálatai szerint Budapesten az egészséges bacillusgazdák száma a beteg környezetében és zárt intézetekben 17-40 %, raig a családokban 95 %-ban 1-1 bacillus — gazdát,a többi 3 %-ban 2-4-et talált. A reconvalescens bacillusgazdák, vagy­is azok, akik a betegség kezdetétől számi­­tott 5-6 héten túl is ürítenek még bacil lu — sokat, a betegek 10-15 százalékából kerül­nek ki. Kimutatja, bogy Budapesten a diphthe­ria megbetegedések emelkedésével a bacillus­­gazdáknak száma is felszökik. A bacillusgazdáknál talált bacillu-­­sok virulenciájának meghatározására tapasz­talatai alapján a Gins-Fortner-féle eljárást ajánlja, amelyet különösen érzékenynek talál. Az állatkísérletekben avirulenseknek < talált bacillusok jelenléte mellett a bacil— lusgazdák általában nem veszedelmesek.Azon­ban nincs teljesen kizárva annak a lehető­sége, hogy az avirulens törzsek más szerve­zetbe jutva újból toxintermelőkké válhatnak. Javaslatba hozza megfigylései alapjára hogy nálunk is a nyolc hetes bacillusgazdá­­kat fölszabadítják, ami meg is történik, anél­kül, hogy ebből baj származhatott volna. Az egészséges-bacillusgazdák kikere­sésének különösen zárt intézetekben és is­kolákban rendkívül nagy jelentősége van,de kiváló értékkel bir a beteg környezetében is. Számos példával illusztrál ja,hogy mily­­kedvező eredménnyel jár a bacillusgazdák elkülönítése, kiemelése.

Next

/
Thumbnails
Contents