Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1933.03.14., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - VIII. 37. Dr. Ströszner Ödön rk.tanári címmel való kitüntetése

, 40d - 48 -i''■..ír. * . k ' > 5* : •' ' Fejtegetéseiben a bacillusgazdák o jelentősége ellen felhozott érveket is tár­gyalja, azonban tapasztalatai alapján további­ra is ragaszkodnunk kell a bacillusgazdák ki-­­kutatásához. Élesen polémizál GEGENBAUER és GOTT-­­LIEB áll itásával, hogy az egészséges és rokon— valescens bacillusgazdák között a bakterium­­mentesség időtartamát illetőleg gyakorlati­lag nincs különbség./Zentralbl.für.Bakt.1931.// Statisztikai adatokkal bizonyitja,hogy a budapes-­­ti viszonyokra ez nem áll. A beteg környezetének eddigi rendszeres megvizsgálását felhagyni nincs semmi okunk, sőt indokolt esetben még intenzivebben kell kihasználni a praeventio ezen erős fegyverét. Nincsen azonban kizárva az,hogy a diphtheria elleni védőoltások széles körben való alkal­mazása a környezetvizsgálatokat az évek fo­lyamán feleslegessé teszi,amennyiben az ol­tásokkal védett környezetben az egészséges bacillushordozó jelentősége minimumra fog csökkeni,amire a rákosfalvi gyógypedagógiai intézetben gyűjtött tapasztalatai utalnak. A diphtheria-bacillusgazdák kezelését tárgyalva felem! iti a Röntgen-besugárzással elért eredményeket, amelyet KELEN BÉLA pro­fesszor volt szives vállalni. /Részletesen beszámol ezekről Dr; Faragó Sándor KELEN pro­fesszor intézetéből az Orvosi Hetilap 1933. évi első számálnan./ Monográfiájának végén a diphtheria­­bacillusgazdák elleni védekezéssel foglal­kozik és a bacillusmentesség megállapításá­nál eddigi kétszeri negativ vizsgálat helyett háromszori vizsgálatot ajánl.

Next

/
Thumbnails
Contents