Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon

a szívből^ lepből, epehólyagból és a szervezet 25 más helyéről végzett' tenyésztési eljárásgk eredményeit, A bakteriologiailag positiv esetek 97%-ában a baktériumoknak a vérbe való behatolási kapuja kimutatható volt. Megállapítja a következőket: ,1./ Régi szivbelhártya-gyuladás' eseteiben kórokozó csirák keringhetnek a vérben, 2,/ Gümókórosok hulláiból gyakran kitenyészthotók^genykeltó micro organismusok, 3./ Gyakori az epe fertőződése a veraram utján, ,4,/ Legyengült szervezetben aránylag^sckélyfoku gyuladás vagy genyesedés is előidézheti az általános vérfertőzést, 5./ Hasüri műtétek és hashártya-gyuladások eseteiben könnyön juthatnak pathogén csirák a keringő vérbe,

6,/^Az egyes hónapjai a kórokozó baktériumok kitonyészthetőségerc Ienypgos befolyást nem gyakorolnak, 7./ Bakteriológiai vizsgálatok a halál utáni 55.-ik óráig eredményesen végezhetők. 8./ Hasüri műtétek és hashártya-gyuladások' * , 'lchotővé teszik'nem biztosan kórokozó baktériumoknak a vérbe való jutását,

13,/ " Boncolások alkalmával végzett bakteriológiai

t

vizsgálatokról," / Gépírásos szövegben mellékelt dolgozat:/

A bevezetésben 20 szerző irodalmi adatai alapján megállapítja, hogy a hullai bakteriológiai vizsgálatok,na azok eredményeit megfelelő körültekintéssel és kritikával értékelik, értékes kiogészitői lehetnek a bgncolásoknak.

Saját vizsgálataira rátérve ismerteti anyagát és technikáját. 4 UÜ vizsgált oset ének,68.5 %-ából tudott baktériumokat kitönyészteni. Festési eljárásokkal az esetek felébon lehetett ^csirákat kimutatni,-A szervezet 49 helyéről készített kikent és megfestett praeparatumokban 22 * különböző ■ változatban találta a különböző baktériumokat. Tenyésztési eljárásokká! esetei 53.5 %-ában tudott microorgamsmusokát Kitenyészteni. A kioltásokat a szervezet.felsorolt 28 helyéről végezte 49/külömböző combinatióban, A sziv-vér bakteriológiai vizsgálatakor az esetek 21,2 %-ában voltak a vérben baktériumok, 18 különböző változatban. A kitenyésztott baktériumokat részletesen felsorolja. A lép vizsgálata alapjan megállapítja^ hogy a szív után a második helyen jó szolgalatot tesz a lép bakteriológiai vizsgálata is. Az epehólyag bakteriológiai vizsgálatának eredményét 9l szerző közléséi alapján ismertetve részletesen felsorolja azokat a csirákat i amelyeket neki sikerült az epehólyagból kitönyészteni. Kiemeli, hogy gyakorinak találta az epének a veraram utján való fertőződését. A szervezet 25 más helyéről 'végzett kioltások eredményét táblázatokban f9glalja öszszc. Vizsgálati eredményeinek ismertetése után ráfér a bak— toriolpgiai leletek értékelhetőségének kérdésére. Adataival igazolja, hogy a szervezet minél töbo*helyéről sikerül egy a bakterriumot kitenyészteni: annál inkább felelőssé tehető az a kóros elváltozások kiváltásáért. Fol„ fogasa szerint a bakteriológiai lelet értékelhetősége szempontjából szükséges kimutatni azt a kaput, amelyen at a csirák a vérpályába behatpinák. Táblázataival rámutat arra,hogy biztosan kórokozó csirákat eredményező esetei közül csalt kettőben nem lehetett a megfelelő Behatolási kaput kimutatni,tE:táblázat adataiból a következőket olvassa ki: 1./

Regi szivbelhartya-gyuladások eseteiben még akkor is bak - tóriumok lehetnek a keringő,vérben, amikor a bántalom fcllobbanása a boncolás alkalmával még fel nem ismerhető, vagy még be sem következett, 2,/ Gümőkórosak hulláiból gyakran kítenyeszthotők kórokozó csirák, 3./ Gyakori az epének vér -<?v- 7 -