Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon

- 8 -t 4

áram utján való fertőződése. 4./ Néha aránylag kis kiterjedésű gyuladásos elváltozások is okai^lehetnek az általános vérfertőzésnek. 5,/ Hashártya-gyuladások és hasüri'műtétek alkalmával könnyen juthatnak,korokozókra véráramba* A halál utáni baktérium-vándorlást tárgyalva táblázatainak adataival rámutat arra, hogy az év egyes hónapjai a kórokozó baktériumok kitenyészthetoségóre nezve lényeges befolyást nem gvako-rolnak. A" halál bekövetkezése és a boncolás között eltelt i-, dót illetőleg 5 táblázatának adatai azt látszanak bizonyítani,' hogy a halál utáni 55.•óráig a bakteriológiai adatok meg* bízható eredményeket,adnak. Végül a^saprophyta csiráknak a vérben vaL- megjelenése és a boncolási lelt közti összofüg - gést tekintve táblázataival bizonyltja, hogy a hasüri műtétek* valamint ra hashártya-gyuladások valamilyon módon annyira átjárhatóvá teszik,a bél falát, hogy a bélcsatorna rcn - dós lakói minden akadály nélkül könnyen bejuthatnak a vér - keringésbe. Ezen eseteket leszámítva csak ll olyan esete ynarad a 400-ból* ahol a baktériumok a vérben való megjclone - sét magyarázni nem tudja,-14, / " A szivizom összehasonlitó Kórszövettani vizsgálata 1200 boncolás kapcsán, különös tekintettel az emboliás és thrombosisos esetekre.” /: Farkas Károlylyal együtt irt, gépírásos szövegben mellékelt dolgozat.:/

A'Magyar Orvosi Nagyhét keretében tartott előadás szövege, ,Embóliát az esetek 9,3 %-ában, thrombosist 6,7'%-ban találtak feljegyezve a boncolási jegyzőkönyvekben. Felsorolja_az embóliák és thrombosisok megtelopodési helyeit^ Beékelődések és rögösödések'tekintetében eltérést nem talaltak a férfiak és nők között. Az embólia következtében elhaltak többsége kövér, a thrombosisos betegek lognagyobbrészo sovány volt, A legtöbb boncolt egyen az 51- *

55, illetve 56-60-ik év közötthalt meg. Ezzel szemben a legtöbb beékelődést a 41-45* illetve 46-50-ik években, .a legtöbb rögösödést az 51-55,-ik évben elhaltak boncolásakor jegyeztek fel, A tüdőemboliák leggyakrabban csak az egyik oldali tüdőverőér II,-IV. rendu agaiban ültek, főleg a jobb tüdőben. A kórszövettani vizsgálatok szerint, az emboliás és thrombosisos esetek szivizomzata 34,5 maiscitici 10,5 %-al, vcsehámseitioi 6,4 %-al gyakrabban mutattak a zsíros elfajulás jbxüÍexí jeleit, mint a controll esetek. Beékelődéséé és rögösödesos esetek ugyan - olyan százalékában lehetett a szivvérből és lépből bak - tóriumokat kimutatni, mint o szövődményektől mentes esetekben. A sebészi beavatkozások aranyszama is hasonló volt az esetek két csoportjában. Ellenben az cmboliaval sző - vödött esetekben 2,5-szor, a thrombosisos esetekben 3- szor olyan gyakran észlelhettek kóros elváltozásokat a szivén'és vérereken, mint az ellenőrző próbául választottakban. Kiemelik emboliás esetekben a fibrosis myocardii es általános atherosclerosis, a thrombosis esőtökben az atherosclerosis^ fibrosis myocardii és endocarditis chronica gyakoriságat.-15, / " Átoltható patkányrák növekedésének befolyásolása vegyi szerekkel és baktériumokkal," Gépirásos sző - végben mellékelt dolgozat.