Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon
6 Szerző utal arra. ,hogy a .Tilson-féle kórképnél az uralkodó lencsemag-elfájuláson kívül még a nagy- és"kisagyban is találtak igaz, hogy kisebb fokú elváltozásokat.Lgy íaevágo esetében a wilsonos olváltozásoknál o praeailoc - tios helyét mutathatta ki: nagy agy frontoparietalis vidéké, lencsemag és kisagy. Megkulömd ő zt ethetünk esek után 1/ tiszta Wilsont, Z/r kevert Wilsont a frontoparietalis vidék uralkodó elváltozásával. 2/ kevert Wilsont a kisagy uralkodó elváltozásával. A Wilson-betegségnek ezen anatómiai háromfélesége kifejezésre jut a klinikai kénben is, mert a frontoparietalis lágyulásokkal kevert ecetben rohamok, a/ pyramis pálya kántalmát eláruló jelek, szemmozgdsai es ja-' rasi zavarok mutatkoznak, mig a kisagyi elváltozásokkal kevert Wilson-esetben ataxis, hypotonia' és intentionalis tremor jelentkezik. 17./ Zur Klinik und'Pathologie der Meningitis chro-* nica cystica circumscripta. Monatschrift f. Psychiatr.1932. A cysterna ambiens vidékén egy esetben menin - gitis cystica circumscripta multiplex és multilocularis volt' található^ Klinikailag a"rohamszerűen és periódusosán jelentkező légzési zavarokkal párosult comis,állapotok, bradycardia és fokozott spasticus tünetek, továbbá*Időnként mutatkozó fenymerev pupillák voltak észlelhetők. A tünetek^periodicitása' a daganatképződéssel engedett megkülönböztetést * tenni, számításba veendő aég,a ív. agykamra cysticercusa. A közölt eset kortani ritkasága a locálisatioban, az egy ponton előforduló többes számú cystákban és a környezetőéli idegszövet nagyfokú sorvadásában állott. * Tekintetes Orvoskari Tanártestület ! Lehoczky Tibor tudományos munkásságában szembeszökő, hogy érdeklődését úgy a kóros folyamatok szövettana, valamint klinikája egyaránt lekötni képes. Tudományos kialakulása ugyan első mesterének; Buday professor hatása alatt kórszövettani irányban indult meg, mert az angioma racemosum-, a myatonia congenita- és a lecithinoid degeneratioról irt dolgozatai tisztára elméleti természetűek. De már a paralysis prog - ressiva különböző anatómiai problémáiról, az epidermoid cystákról. az amyotrophiae lateralsclerosisról irt dolgozatai átmenetet képeznek tudományos fejlődésének végleges szakasza felé, melyben a klinikával párosult kórszövettani munkálkodás felé fordul, amint ezt a fojtogatáshoz csatlakozott extrapyramisos kórképet, az operált meszes agydaganatokat, a Wilson-kórt és a meningitis chronica cysticát tárgyaló értekezései bizonyítják, Lehoczky Tibor tudományos egyéniségében az alapvető vonás a pathologiai történésnek feltárása vagyis a
