Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.10.18., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 57. VII. Orvosözvegyek és árvák segélyezése - 58. A senatori intézmény életbe léptetése
43 tül etünk azonban javaslatomra az 19$3-ik áprilisi határozatának fenntartásával a senatori intézmény életbeléptetését javasolta. Tekintetes Tanártestület ! Azon okok,melyek tanártestül etünket arra b Írták,bogy a senatori intézmény életbeléptetése mellett foglaljon állást, raa is fennállónak, sőt az elmúlt 20 év alatt lefolyt események s a jövő feladatai még jobban megerősítik eddigi állásfoglalásunk helyességét. Mint ismeretes egyetemünk szervezeti ezabályzatát az 1849-ik évi THUN-féle rendelet az osztrák egyetemekével azonosan állapította meg. Az alkotmányos kormány e szabályzatot életben hagyta s a gyakorlat s szokás megerősítette. aUoTRIÁBáü azonban az 1873.április hó 27-iki törvény annyiban módosította,hogy az egyetemi tanácsot kibővítette,minden fakultás 1-1 tanárával, kik-et a tanártestületek 3 évre választanak meg. A néme-t egyetemek túlnyomó számában ugyancsak létezik a senatori intézmény. A senatori intézmény mely valódi szükségletet elegit ki, biztosítja a continuitást,az activitást,de egyszersmind lehetővé teszj., hogy az egyetem kormán1/! zásában a szakszerűség érvényesül jön.Térmészetesen a seratorok megválasztásában csak a reá termettség lehet az irányadó. A senatorság nem jár jövedelemmel, decoruramal, hanem csak munkával. Erre az vállalkozik, ki az egyetemi ügyekéért érdeklődik s föl tételezhető,hogy a karok ilyeneket fognak megválasztani és pedig a fiatalabb tanárok közül. A jog- és államtudományi s a bölcsészettudományi kar annak idején attól tartott, hogy a tagok nagyobb száma az amúgy is hosz szadalmas tanácsülések idejét még növelné,idegen
