Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.10.18., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 57. VII. Orvosözvegyek és árvák segélyezése - 58. A senatori intézmény életbe léptetése
kedtek attól a gondolattól, hogy az egyes kisebb jelentőségű ügyeket a Tanácsi bizottságok tárgyalják le. Ez aggodalmak azonban nem helytállók,mert más tanácsok példái igazolják, hogy a bizottsági tárgyalás az elintézés alaposságát és szakszerűségét biztositja a a plenáris ülések időtartamát megrövidíti. Hogy a szakelőadók intézménye a senator okét nem pótolhatja azt legjobban igazolja NEKÄM tt LAJOS volt Rektorunk indítványainak sorsa. 0 igen kiterjedt mértékben vette igénybe a szakelőadók segítségét, de sok gondolat,sok erőfeszítés eredménytelen maradt. Viszont nagy sikereit bizonyosan nem a szakelőadók révén érte el, A senatorok intézményére a continuitas, az activitás, a szakszerűség érdekében föltétlenül szükség van. De a senatorpk intézménye mellett újabb érvet is hozhatunk fel s éppen ez az, a mely alkalmat adott indítványom megtételére. Az 1928. évi 75.000 számú egyetemünk gazdasági igazgatóságának újjászervezésére vonatkozó Vallás és Közoktatásügyi miniszteri rendelet, bár burkolt tormában,de lényegében valóságos curatori intézményt létesített,a curatori intézmény minden hátrányával együtt, de annak egyetlen előnye nélkül. Ezen helyzet ellensúlyozása, s később reparatio ja csak úgy 1ehetséges,ha egyetemünk Tanácsát alkalmassá tesszük arra, hogy a gazdasági ügyek vezetését átvegye,helyesebben szólva visszakapja. A mai helyzetben a gazdasági igazgatóság s a gazdasági bizottság oly hatáskört gyakorol, mely a legnagyobb mértékben csorbítja a tanártestületek s a Tanács működését s az egyetem minden hü polgár"! a legnagyobb aggodalommal nézhet a jövő elé. *___ a*. . ..■ ■ 49 o
