Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.10.18., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 57. VII. Orvosözvegyek és árvák segélyezése - 58. A senatori intézmény életbe léptetése

- 42

1932. augusztus 31-én tartott VII-ik rendes ülés.áben foglalkozott ez üggyel s egytangu: határozatával felkérte az orvostudományi kart, hogy az indítványt a részletekben fejtse ki s az egyetemi tanács elé terjessze.

Tanártestületünk már 3 Ízben foglalt áldást a senatort intézmény mellett, s igy ez úttal dsak arra szóritkozhatunk,hogy megismételjük az egyhangú kari határozatok előzményeit

s indokait. :

SZÉKELY ISTVÁN 1909-ben rectori beszédében kifejtette, hogy olyan tanácsot contemplál, melyben szakszerűen összeállított bizottságok működnének s csak a fontos ügyekben döntene a plenum. Szerinte a Tanácsot karonként egy vagy két senator ral keli ebe bővíteni,kiknek mandátuma négy évre szól na.

űit 8

A mi fakultásunkban 1911 szeptember 19-én tartott ülésünkben tettem indítványt a senatori intézmény meghonosítására. Tanártestületünk 1913. április hó 15-én tartott ülésében el fogadta,mely javaslathoz a hittudományi kar hozzájárult, áe a

jogi és bölcsészettudományi kar elutasította. A Tanács 1914. április hó 23-án a kérdést napirendről levette. Tanártestületünk 1931.március 10-én újból foglalkozott a sentarori intézménnyel és pe: dig Angyal. Pál elaboraturaa tárgyalásakor. ANGYAL PÁL u.i.az akkori Rektor Ur /Nékám Lajos/ felkérésére az egyetemi Tanács 1931., február 12-ki ülésén az egyetemi közgyűl ések és *az állandó szakreferensek intézményének rendszeresítése ügyében tartott referátumában a senatori intézményt nem pártolta,de kívánatosnak tartotta,hogy egyes ügyeket állandó szakreferensekre bízzanak,kik szavazati jog nélkül mint véleményezők, vagy előadók vennének részt a Tanács tárgyalásain.' Tanártes-Ml