Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1932.02.16., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 34. Szabálytalan előminősültséggel beiratkozó hallg.érettségije trb. Kenyeres tanár jelentése

ségivel mentek külföldre, külföldön letett kitűnő vizsgákkal igyekeztek magyar egyetemre való felvételüket kierőszakolni.

De súlyos sérelmet jelentett az átvétel azoknak is, akik a megállapított létszámon belül hazai egyetemekre vétettek fel, tehát jogosultan, törvényes alapon léptek az orvosi pályára abban a tudatban, hogy csak a megállapított létszámba eső társaikkal kell majd az életben versenyt folytatniok, mert ehelyett idegenből, törvényes alap nélkül bekerült kartársak tömegének konkurrenciájával találják szemben magukat.

Ugyancsak idegenből visszakerült hallgatók nagy tömegére jogosult a következtetés, ha a letelt 10, illetve 11 esztendő orvosi oklevéltermelését vesszük tekintetbe, amely a négy egyetemen 5883 volt, valamint akkor is, ha a figyelmünket kiterjesszük azokra az orvosokra, akik az elmúlt 10 esztendő alatt 1920 január 1-étől 1930 évvégéig a fővárosban gyakorlat folytatására jelentkeztek. Összeállításom szerint, amelyet ezekről az orvosokról, neveknek felsorolásával készítettem, a főváros 2017 oklevelet hirdetett ki. Ezek között 1414-et szállított a budapesti egyetem, köztük volt 1105 Keresztény, 309, tehát 28% zsidó, 29-et Debrecen és pedig 15:14, tehát 48% zsidósággal, 73-at és pedig 25:48, tehát 64.08% zsidósággal a szegedi, 501-et és pedig 75 keresztényre eső 426, tehát 84.89% zsidósággal a pécsi egyetem. (Lásd III. számú táblázat.)

Egészen bizonyos a fentebbiekből, hogy az orvosi oklevelek terén mutatkozó túlprodukcióban jelentékeny része volt éppen annak, hogy egyöntetű irányítás hiányában a törvényt különbözőképpen, illetve szellemének meg nem felelő módon magyarázva, olyanokat is juttattak oklevélhez, akik a törvény megfelelő kezelése esetén ahhoz hozzá nem juthattak volna.

Mindez azonban már a múlté és meg nem változtatható. Egyáltalában nem szándékom rekriminálni s a felsorakoztatott adatokat kizárólag csak azért soroltam fel, hogy a jelenlegi helyzetet és kifejlődése okait megismertessem. Így áttérhetek annak a kérdésnek kutatására, vájjon a jelenlegi létszám, amely néhány esztendő óta a budapesti egyetemen 200-al, a három vidéki egyetemen 60, illetve 70-el kialakult, mennyiben áll arányban az ország orvosszükségletével. A három utolsó év adatainak tanúsága szerint az első évre valóban felvettek számának évi átlaga 440-et tett ki, tehát azt kell kutatni, hogy 440 elsőévesből hány okleveles orvos termelődik. Annak idején az orvosi kar a törvényes rendezést követelő memorandumában azzal számolt, hogy négy elsőéves hallgatóból három orvos fejlődik. Dunay egyetemi tanácsos becslése szerint az első évre beiratkozott hallgatóknak csak fele szerzi meg az oklevelet. Minthogy sem egyik, sem a másik szám elfogadására kellő alapom nem volt, magam igyekeztem e kérdés tekintetében tájékozódni olymódon, hogy a törvény életbeléptetésének időszakával kezdődő tanév elsőéves hallgatóinak névsorát összeállítva, felkutattam, hogy azok közül hányán szerezték meg az orvosi oklevelet. Összeállításom 1992 budapesti elsőévesre terjed. Kiderült, hogy az 1920/21-ben felvett 597 elsőéves hallgató közül 10