Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1932.02.16., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 34. Szabálytalan előminősültséggel beiratkozó hallg.érettségije trb. Kenyeres tanár jelentése

idejében kezdette meg a debreceni egyetem az orvosképzést, s ugyancsak ezekben a válságos időkben indult meg a két menekült egyetemnek működése Budapesten, majd Szegeden, illetve Pécsett.

Lényeges oka volt a célkitűzések meg nem valósulásának az is, hogy hiányzott az egyetemek egyöntetű eljárását biztosító irányítás, aminek következtében mindenik egyetem, illetve azok minden fakultása egymástól eltérő módon magyarázta és alkalmazta a törvényt.

Budapesten a törvény életbeléptetésének első esztendejében az orvostanhallgatók száma az 1918—19. évi 6526 számról lezuhant 3130-ra, később pedig — Laky Dezső szerint —: „hála azoknak a bölcs intézkedéseknek, melyek legalább az orvosképzésnek ebben a fellegvárában igyekeztek összhangba hozni az orvosszükségletet az orvosprodukcióval, tartósan sokkal mélyebb szintre szállott le.“ A három vidéki egyetem azonban, „ma ezt már meglehet állapítani“ — Laky Dezső szavai szerint — „nem egyformán állott rendelkezésére az orvosképzésnek. Elsősorban a volt pozsonyi, átmenetileg szintén Pesten működött Erzsébet-tudományegyetemen gyülekeztek össze, feltűnő nagy számban az orvosi pályára készülő fiatal elemek, köztük nyilván sokan olyanok, akik esetleg a budapesti tudományegyetemről szorultak ki. 1921—22-ben itt 1204-en, a következő évben 1189-en tanultak, pedig ugyanakkor a budapesti orvostudományi kar hallgatósága 3000 volt, Debrecené és Szegedé pedig 300, illetve 400 körül mozgott.“

A budapesti egyetem orvoskara hallgatóinak száma 1918—19-hez viszonyítva 5272-vel, vagyis 80%-kal csökkent.

Kitűnik a statisztikai adatokból az is, hogy a zsidóság számaránya a törvény életbeléptetése óta nagyon különbözően alakult. Tízesztendei átlagnak megfelelő arányszáma volt a budapesti egyetemen 6.7%, Debrecenben 18.8%, Szegeden 22.4%, Pécsett 48.0%. (Lásd II. számú táblázat AJ, li), C), D), EJ*

Kitűnik a statisztikai adatokból az is, hogy menekült egyetemek Budapesten való működésük idején a törvény életbeléptetésének esztendejében igen nagy létszámra tettek szert; a pozsonyi egyetem hallgatóinak száma 629-re, a kolozsvári egyetemé 744-re, összesen tehát 1373 terjedt, a zsidóság 54.5%-os részesedésével. A nagyobb százalékkal való részesedés egyes vidéki egyetemeken az egész 10 esztendei ciklus alatt érvényesült, s a zsidóság országos arányát mindig meghaladta még akkor is, amikor a törvény életbeléptetésétől számított 5 esztendő, tehát az az idő letelt, amelynek elteltével az orvosi tanulmányoknak mind az 5 évfolyamán, tehát a hallgatóság összességében is, a zsidóság létszáma az ország lakosai között elfoglalt létszámmal arányosan, tehát 6%-kal kellett volna hogy kialakuljon.

Az aránytalanság, amely legutóbb a budapesti egyetemen is mutatkozik, amennyiben a szeptemberi felvételek alkalmával az elsőévesek között a zsidóság arányszáma az országos arányszámnak majd* A statisztikai hivatal adatai — amelyek az egyetemek bejelentései alapján készültek — nem mindig egyeznek egészen pontosan az egyetemek „Almanach' ‘ -jaiban szereplő adatokkal. Az eltérés azonban lényegtelen.