Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1932.02.16., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 30. Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - III.belgyógyászat, Sellei Camilló dr. - 31. Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - Bakay Lajos korábbi kérvénye Dabasi Halász György érdekében tárgytalannán vált - 32. VI. Az Orvosszövetség beadványa orv.hallg.létszám csökkentése trb. Kenyeres tanár jelentése

tala kitűzött célt, s a budapesti egyetem orvosi fakultásának 6 %-os, vagy pláne

1923-24-ben 5« 21 $>-os aránya raitsem változtatott a helyzeten legfel jebb azt, bogy a vidéki egyetemeken az arányszám fel duzzadt r már pedig ha már a magyar állampolgárok között ilyen distinctiót tesz valaki, akkor még az Ő szempontjából is kedvezőbb lett volna, ha a budapesti egyetemen 20 % tanul, semmint egy vidéki egyetemen az arányszám 60 % legyen,és pedig annál is inkább, mivel tudvalévőén Budapesten a lakosság 24%a izraelita vallásu s ilyen körülmények között még azok is kik kimondottan antisemiták, indokolatlannak találták azt,bogy 50 % ról 6 %-ra csökkentessék az arányszám.

De ennek természetes következménye volt az a jelenség,mit épen Kenyeres tanár statisztikájából ismertünk meg,bogy a vidéki egyetemekről igen nagy számban jöttek fel Budapestre kész orvosok s eaek,között igen nagy számban izraelita vallásua^ de ezek egy része budapesti születésű és budapesti lakos volt s igy- érthető, bogy ezek ide gravHáltak-. Kenyeres tanár érdekes statisztikájából azonban hiányzik,bogy a pécsi diplomások közül bány volt budapesti ?

Jogosan vetb,ető fel a kérdés, hogy -nem lett volna-e jobb, ba ezen budapesti születésűek és lakosok a mi egyetemünkön tanultak volna, hol több hely és jobb alkalom lett volna a tanulásra,mint zsúfoltan a még akkor nem teljesen felszerelt vidéki egyetemeken szorongtak ? /f/T[a