Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)

14

fé]ti, hogy BÉLÁK mint 1 1/2 éves doktor 19

év előtt szakított az általános kortannal és magánsanatorium laboratóriumának vezetője lett. Mikor pedig a háború után mint adjunktusnak és a gyógyszertan rendes tanárának nyílt gazdag alkalma arra, hogy a kísérleti orvostan» nal és mint sok pharmakologus,kiséri éti kortannal foglalkozzék, régi tárgyához vissza nem tért és a pharmakologiát is azonnal fölcserélte az egészen más természetű közegészségtannal ,mihelyt tehette. Ezzel szemben SZENTGYüRGrYI állandóan az elméleti orvosi tudományok, főleg a biochemia és pathologia határtestületén mozgott. Hamburgban a tropikus betegségek tanulmányozására szolgáló intézetben, Prága német egyetemén elektrokardiographiával foglalkozott, mesterei többek között az allergiás betegségek tanát nagy intensitással művelő pharmakologus Storm van Leuwen, a pathologia sok problémájával foglalkozó physiologusok,Hamburger és Hopkins, a pathologus Dean voltak. A Mayo klinika cheraiai osztálya szintén egyik■összekötő kapocs a biochemia és a pathologia között. Brinkmannal az anaemia perniciosa kórtani cheraiáját tanulmányozta.Tudományos munkásságát behatóan méltatta Balogh tanár és azt,arait felőle mondott, magáévá teszi. Ezzel szemben hiába kérte és kéri most

is Farkas tanárt, nevezzen meg egy tényt,vagy fontosabb megállapítást a kísérleti pathologia terén,amely Bélák nevéhez fűződik. Farkas ta - nár e kérdésre válasszal adós maradt. Nem érti, Mansfelddel,Verzárral,Szentgyörgyivei és Jeneyvel szemben mi alapon ál 1itható,hogy a szóba jövők közt a kitűnő hygienikus épen a kisérle-