Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1932.06.14., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 106. Felvételi orvosi vizsgára vonatkozó javaslat - 107. Szabálytalan előminősültséggel beiratkozott hallg.kiegészítő érettségi megszerzésére való utasítása

nehezen lehet elképzelni, o azt a szerző sem tudja megnyugtatóan megmagyarázni.

Több dolgozatában foglalkozik a rácsrostrendszer szerepével az organisatióban, és az organisatio problémájával általában, izirányu fejtegetései a szerves élet nagy kérdéseinek legelvontabb magaslatán mozognak, arainők a különböződós és

saporodás antagonisrauea, a szervek egészének és sejtjeinek kölaz életfolyamatok kauzális mechanikai értelmezésének határai, csönhatásay'áa sejteknek és a sejtközi állománynak az ólet fogalmához való viszonya stb.

Dolgozatainak második csoportja a hajszálerek fejlődésére vonatkozik. Különleges véleménye van e tárgyról.ü hajszálerek leglényegesebb és ál land, alkotórésze szerinte egy egyszerű, szerkezetnélkiil 1 csőalaku hártya. Ez véleménye szerint nem raorphologiai folyamat módj ro,hanem physikochemiai utón,nevezeteden alvadóé utján áll elő a vérplaema és a szövetnedv határán; ezek kölcsönhatására alakul ki.De hogy jut a capil1arisokba az endotbelbclés ? K kérdést kísérletekkel igyekszik megoldani.

Az előbb vázolt módon készül collodiurncsöveket visz a kisérloti állat ereibe és a szövetkultúrákba. Több napig vagy hétig hagyva bent a collodiurncsö^eket,azt találta,

hogy a monocyták jelleg gével biró sejtek vándorolnak a csövekbe,s lelapulva,endothele szerű réteg alakjában simulnak a belső felszínhez. A csövek külső felszínéhez is sejtek odavándorláeát látta, amiben a pericytaképződést vélte felismerni. -LKVI, a jeles turini anatómus elismeréssel nyilatkozik HUZELLá kísérleteiről,mások kételyeket fejeznek ki az iránt, hogy a collodiuracsőbe bevándorolt sejtek igazi endothelsejtek.

Legújabb dolgozata HUZELLANaK egy bő referátum a kötőszövet és vér egymáshoz való viszonyáról a lép szövetkultúráiban, amely rejeratumot múlt nyáron Amsterdamban a II.sej tkutató

congressus vezetőségének felkérésére tartott. Nem réezletezhethetjük az eredményeket, hoígy mily jogosulatlan a sejtek genetikai raegkülönbözetáse alaki külöriEÓgek alapján.

Makroskopiai irányú közlée HUZKLLÁNaK csak egy van.