Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása
8 ————vitás kérdésben, hogy vájjon az intravenosus vagy pedig a peroralis adagolás a helyesebb-e az utóbbi melléit foglal állást, mert az a betegre nézve kisebb megterhelést jelent s,a kapott eredmény nem rosszabb, mint az" intravénás adagolásnál. Hangsúlyozza, hogy a funcmionalis veseáiagnostika szempontjábol^csakroly m-dszer bir létjogosultsággal, amely az eddigirb evált módszereket vagy egyszerűbb kivitele, vagy érzékenység tekintetében'felülmúlja,' anélkül, hogy az a megbízhatóság rovására esne. L szempontból csak a refractiós meghatározások tekinthetők haladásnak. 15. / Blasenruptur und Cystosko^ie._Zeitschrift für Urologie 1929.Bd.23.Öft. 5. 11 nyomtatott oldal. A hólyagrupturák keletkezésére és therápiájára vonatkozó felfogások^rövid irodalmi ismertetése után két esetét közli,, melyeknél cs.ak a cystoskopiai vizsgálat tisztázta a kórképet. A cystoskopia nólyagruioturáknál csak végszükség /esetén alkalmazható^ midón úgy a klinikai kórkép, mint egyéb vizsgálatok eredményre nem vezettek. Biztosan diagnostizálható nólyagrupturáknál a cystoskopia kivitele ellenjavait-. Fontos, hogy kétes esetben, a cystoskopiát gyakorlott kezű szakorvos végezze, mert különben az veszélyekkel iár. Közölt eseteinél a cystcskoniai vizsgálat kivitele semmiféle hát - ránnyai nem iárt,^ a kórisme felállítása révén azonban a korai műtéti beavatkozást lehetővé tette. 16. /_Über die cystische 3Jrwej.tf.ry.ng des vesical en Harnle.iter end es. _Schyeize,ri sc he, medizmr i sehe.. Wc eben sehr i ft_. 1929. Jg.5U.Ur.35. 8 és T/2 nyomtatott oldal"2 ábrával. Az ureternyilás cystikus tágulatainak kórképét, kórismézését és therpiáját saját tapasztalatai alapján tárgyalja. A^bajra jellemző tünetkomplexum nincsen, általában tompa derékfa jdalnak, vagy .időnkért fellépő vizelési zavarok az első tünetek* A gyakorióerros szempont,iából fontos, hogy ezen megbetegedések sokáig asepticusan zajlana]? le s ezért a vizeletben gany nem található. A betegséget csak a cystoskopiai vizsgálat derítheti fel. A therápia endovesicális" elektrokoagulatióban áll, amelynek technikáját^részletesen leírja. Ha az elhalt nyálkahártyarészletek spontán le-1 ökodése késik, úgy azokat endovesikális idegentest fogóval távolítja el. A cysta megnyitása és a lelöködesi folyamatok befejezése után fontos, hogy a felső hugyutak állapotáról meggyőződjünk, mert secundär tágulásos jelenségek elég gyakoriak. 17. / Blasesteinbildimg_bei_Urogenital'tuberculose^. Zeit - schrift für Urologie 1929. Bd*E3.Hft.9. 9 nyomtatott oldal. 4 ábrával. Ä gumós és köves urológiai megbetegedések együttes előfordulásának ritkasága valószínűleg Constitutionalis okokkal ^ függ össze. Valószínű, hogy a két megbetegedés létrejöveteléhez különböző circulatorikus, vagy colloia-chemiai viszonyok szükségeltetnek, mert hiszen 'tisztán pathologiai /meggondol isok alapján az volna várható, hogy a két különálló korfolyamat egymás 1 étrejövét elét elősegíti, tehát együttesen is gyakran fordulnak elő', megkülönböztethetünk primär kőkép-
