Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása

- 7 *

bizonytalan hasi fájdalmaknál az urológiai vizsgálat kivitele' igen fontos, mert távdiagnózisok csak ily módon kerülhetők el.

13. / Über einige_rasch_orientijrende_ii\inctj.onsjrüfungsjaetho d en_ be i_ eh irurgi schen_Ni er e n e r kr ankung en. _D i e_Re f r ac ti on als Punétionsmethod/ II. Mitteilung / Zeitschrift für urologische Chirugie. 1929.Bd.26.Kft.3/4. 26 nyomtatott oldal, 6 grafikonos ábrával és 4 tabellával.

Újabb, közel 200 kísérleti megállapítással igazolja a vizelet fénytörési index meghatározásúnak vesefunctionalis jelentőségét. A-közölt eredmények előző vizsgálataival teljesen megegyeznek. Refractiós értékei 1.3331-1.3430 között ennek megfelelő kryoskopiai értékei 0.10-2.68 között ugyanezen vizeletek fajsulya pedig 1000.-1025 között fekszenek. Refrac - tios értékeit négy csoportba osztja, mely szerint az 1,3391- 1:3430 közti értekeknek megfelelő vese-functio ja teljesen épnek,

1 ./532-1.3340 közöttieké pedig,teljesen elégtelennek tekintendők. A két csoport közötti vesék functioja közepes, ill func- • tionalis értékelésük az egyéb vizsgálati eredményektől is függ. Hangsúlyozza, hogy a refractiós érték meghatározasa nem tekintendő önálló functionalis methodusnak, hanem^egyéb vizsgálatok kiegészítésére^ ill. azok értékének ellenőrzésére szolgai. A refractiós értekek magukban véve csak ott alkalmazandók, ahol egyéb functionalis vizsgálatok kivitele akadályokba ütközött.

14. / Über e in ig e_ r a s ch_ o r i_e nt ie re nd e_ Pu ne tj. on sp r ü fung s_ -m ethóden_b_ei_chirurgischen_kierenerkrankungenIII. mitt eilungg Die Harnsäureausscheidung. Bemerkungen über die Harnstoffbelastungen. Zeitschrift für urologischen Chirurgie. 1929. Bd.28.

Hft. 2/3. 26 nyomtatott oldal.

A hugy savki választ ás ra, vese egyik fontos , partial functioja, de functionalis^értékelését megnehezíti, egyrészt egyéb meg - betegedésekkel és a nuclein anyagcserével váló összefüggése, másrészt nem eléggé tökéletes meghatározási methodikáia. Helyesebb ezért a hugysavért ékeket nem számmal, hanem "sok" "kevés"

" nyomokban" kifejezésekkel megjelölni. A Herzfeld4Klinger féle metnodussal- végzett hugysavmeghatározásoknál az tűnt ki, hogy noramlis esetben a vizelet coneentratiójának növekedésével a" hugysavértékek is növekednek. Pathologies esetben, midőn a vese functioja .csökkent a hugysav érték is alacsony határok kö - zott mozog. Értékei többnyire ,5-85 mgr. % között fekszenek és ezeket functionalis szempontból három csoportra osztja. Alá - csony, rossz functiéiu értékeknek tekinti az 5Ó25 mgr % közötti, közepesnek a 26-50 mgr. % közötti és végül az efelettieket jó functiéjunak veszi. Ilivel a hugysavértékek a vizelet concentratio jának fokával összefüggnek a fenti értékelés csak előzetes 8-10 órai szomjaztakás után vehető tekintetbe, A separált vizeleteknél végzett meghatározásainál arra a következtetésre jut, hogy a hugysavmeghátározás mint functionalis methodus nem annyira megbiznató, hogy eddigi bevált módszereinket pótolhassa/ Hugyanyagraegterhelesi próbát is több esetben végzett s azon