Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása
3070/1930.-31. Dr. JÁRMAI KÁROLY állatorvosi főiskolai ny.r. tanár tudományos dolgozatainak II. fokú birálata. Előterjeszti: Dr. BUDAY KÁLMÁN egyetemi ny.r. tanár. Tekintetes Tanártestület ! A múlt/évi junius 2.-iki rendkívüli kari ülésen kapott megbízás értelmében van szerencsém Dr. Jármai Károlynál a budapesti állatorvosi főiskola nyilvános rendes tanaranak magántanári habil itat jójához benyújtott irodalmi dolgozatairól a következő jelentést tenni: Dr. Járma.! Károlynak a folyamodványához mellékelt jegyzéke szerint eddig 34 tudományos közlése jelent pneg. Ezen közleményekből itt csak nehány legjelentékenyebbre óhajtok^kiterieszkedni, 7a többiekre nézve legyen szabad utalnom Dr. Ba-t logn Ernő tanártársam szakbirálatára, amely az összes munkákat cimük, megjelenésük helye és ideje szerint adja és tartalmukat is ismerteti. Még Hutyra tanár intézetéből közölte Jármai azt a dől- . fozatát, amely a oacillus anthracis és a vele rokon saprcphyta acteriumok vérsejtoldó képességét vizsgálja. Ilivel a lépiene bacillus toxinjai után való kutatás nem vezetett eredményre s mivel másrészt a lépfenében elhullott állatok hulláiban haemolysis mutatkozik/fel lehetett tenni, hogy a 1épfene bacillus haemolysineket termel. Jármai összehasonlitólag megvizsgálta a lénfene bacillust és a hozzá alakilag hasonló nem'patogen bacillus pseudoanthracist és bacillus ánthracoidest. ‘ E- zek a vizsgálatok, amelyek véragar és vérleves tenyészetekkel végeztettek, arra a meglepő eredményre vezettek, hogy a lép - fene bacillus a mesterséges tenyészetekben haemolysaló képességgel nem/ir, mig az emlitett nem pathogen fajok / el ént ekenv haemolvsáló hatást fejtenek ki,•amint azt a kultúrákról készült meggyőző képek is illusztrálják. Ezért Jármai szélesebb körű vizsgalatokat indított olyformán. hogy igen különböző eredetű számos pathogen és nem pathogen törzsét gyűjtött össze s ezek vizsgálata is ugyanazon eredményeket adta. A burkot nem képező lepfene törzsek szintén haemolysáltak, míg a haemolysis kimaradt akkor, ha az ily bacillusok tenyészetéhez mesterségesen .| burokanyagot adott hozzá; nyilvánvaló tehát, hogy a burokanyag akadályozza a haemotoxinok Kilépését. A saprophyta, de alaki-' lag ^a/j. épfene bacillushoz hasonló fajokat tehát ezen haernolysáló képességük alánján a lepfene bacillustól jól meg lehet különböztetni és pedig gyorsabban, mint állatoltásakkal. Szerző vizsgálta még a lépfenével mesterségesen beoltott nagyobb állatokat oly módón, hogy az élet utolsó napjain illetőleg órlibán, nem különben a halál utáni első órákban, különböző időközökben a vérből próbákat vett s nézte, hogygaz állat véreben haemolysis mutatkozik-e. Ezen vizsgálatokból kitűnt, hogy a/aemolysis nem észlelhető addig, amig az állat él s az csu-' pán a hal ál után lép fel, nyilván a felszaporodott buroknél- Küli bacilusok hatása alatt. A takonykórral foglalkozó több dolgozata közül megemlítjük azt, amely a lovak takonyKóros.mellh irtyagyulladásat
