Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása
2 Írja le. Szerző öt saját bcmcolt ,esete alapjait az elhúzódott takonykórnak egy eddig kevéssé méltányolt megjelenési formáját találta fel a mel1hártvágyul1adásban, amely sejtdús iz - zadmányok képződése mellett a me11hártyában szemölcsös búr - iáznzásokat es miliaris göböket hoz létre központi elhalással. Ez a mellhártyagyuladás, amint azt esetei közül kettő bizonyltja, a tüdő takonykóros megbetegedése nélkül is,felléphet és a nörgkörüli mirigyek takonykóros megbetegedése által lehet kísérve. Szövetileg kissejtes, illetőleg protoplasmasejtes burjánzás mutatkozik a mellhártya endothel alatti rétegeiben, a csomók karyorrhexise megfelel a takonykóros nekrobiosis szokott képének. A" kétesnek látszó eseteket tengerimalac oltással igazolta. Az állati daganatok histoeosinophiliáját rendszeres vizsgálatokkal Jármai előtt nem tanulmányozták, 0,200 állati daganatot nézett át az eosinophilaejtek előfordulására nézve. Ezek,közül 86 daganat származott lótól, 73 kutyától, 27 szarvasmarhától; kutatásait a jó és rosszindulatú daganatokra egyaránt kiterjesztette* Összesen 20 esetben talált a daganatokban eosinophiliát és pedig 12-szer kifejezett, illetőleg erős fokban. A 12 eset közül ,10 fordult,elő lovaknál, 111 szarvasmarhánál, illetőleg tyúknál, mig sajátszerüleg a Kutyáktól származó 73 daganatnak egyikében sem mutatkozott eosinophilia, dacára annak, hogy a_kutyáknál is előfordultak laphámrikon, amelyek lovaknál az eosinophilia legkiválóbb eseteit szolgáltattak. Azt a gyanúját fejezi ki,azért, hogy a kutya szervezete az eosinophil"sejtek mobilisálásában sokkal lassúbb, mig a ló az eosinopacticus ingerekkel szemben a többi ,állatokat felülmúlja. Az eosinophiliat mutató dagantok túlnyomó része laphámrikra esett s mindig csak a stroma tartalmazta az eosinoonilsejteket. Mivel az eosinop hilsejtekben megoszlásokat sohasem talált, fölbeszi, hogy ezek a véraram által vitettek oda. A daganat minőségének illetőleg rosszindulatúságának eldöntésére azonban az eosinophiliát nem tartja használhatónak, "A bacillus pullorum okozta elhullások felnőtt baromfiaknál" cimön egy nálunk,csak 10 év óta ismert járványra, a csirkék,u.n. feher-hasmenésére vonatkozó bacteriologiai, serologiai és szövettani vizsgálatait közli, amelyek 7 felnőtt állatra vonatkoznak., Igen érdekesen iria le a b'acillusok által fertőzött peték kóros elváltozását, továbbá a májbeli gócokat, amolyek óriássejteket tartalmaznak és eosinophil’sejtekben igen,gazdagok; igyekszik a szöveti képből apnnjgöbök pathogenesiset is levezetni*, Gyuladásos gócokat talált még a szivizomzatban is, de ezek bacillustartalmuk dacára inkább a chronicűsitas jeleit mutatták s eosinophilsejteket sem tartalmaztak* Azt niszi, hogy ezek inkább elhúzódott,esetekben fejlődnek ki. , ' A fibrillumok jelentősége az állati'eredetü carcinomák es sarcomák szövettani,kórjelzésében " cimet visel ,az a dolgozata, amely Kaufm annak és tanítványainak azon állításából indult ki, hogy" az ezüsttel impraegnált" dagantokban a kötőszöveti fibrillák: kimutatása alapján különbséget lehet tenni kétes esetekben arra nézve, hogy a laganat sarcoma-e vagy rák.,Ezt a módszert emberi daganatokra nézve többen kipróbállak s változó eredményre jutottak, mig állati da .antokat szerző előtt ily módon nem vizsgáltak. Jármai 52 állati eredetű daganatot■tanulmányozott ily módon, ezek közt volt 18 rák és 34 sarcoma., A kötőszöveti fibrillákelőfordulásuk tekintetében elég változatosak voltak s viselkedésüket a daganatsejtekkel szemben nézve Jármai célszerűnek tartotta a Mayer-Kohn féle osztályozást kibővítve, 6 különböző typust megkülönböztetni a kötőszöveti fibrillák száma esi elrendeződése ,szerint. Végső következtetése az, hogy a laphamrakokban egyes hámsejtek közt nincsenek fibril lóik, mig más 6\U(o
