Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása
6 jelentőséget tulajdonítanak a dag; kalis eosinophilianak. szerző 200 a _______________j ^ u_ •__________.M j. ' J- - _______________ lati daganatot anatok körül észlelhető lo. »«w* «« malignus ill. henignus átvizsgált át e szemponttól. Üzen daganatok közül mindössze 20 esetten sikerült szöveti ^eosi119piT.iliát kimutatnia. Leggyakrabban még az elszarusodó 1 aphámrik esetek mutattak ily elváltozást, de észlelte sarcoméban és jóindulatú daganatokban is. Állatfajok szerint leginkább a lóban volt az elváltozás észlelhető"és pedig a praputialis és peniscarcinomákban. Kutyákban .eosinophiliát nem tudott a daganatok körül, kimutatni. Leginkább gyulladásos elváltozások korül jelentkezik az e sejtes reactiő", bár biztos összefüggés közte és a/gvulladás között nem jutatható ki. Az eosinophil'sejtek a véráramból származnak és a daganatban nem szaporodnak, 19./ Di.e_Bruriniersejten Duóder,aldrüs en_als_Ursache_von_ GallenStauung und Gallensteinbildung^ Berliner Tieräzztl* Wochenschrift.1924.Jahr.XXXX. 3-1/2 hasábra terjedő közleményt egy makrophotogramm illustrálja. Egy 9 éves ló boncolása alkalmával epeköveket talált, melyek közül,egyik a Vater-féle papillara volt beékelve. A duodenum nyálkahártyája a papilla kitüremkedése körül feltűnően egyenetlen volt es pedig egymásra fekvő részben összefolyó babnyi- mandulányi hurkszeru megvastagodások folytán. Utóbbi képletek a mikröszkopimmos vizsgálat alkalmával typusos Brunner-fele mirigyekből állóknak bizonyultak. A gondos vegyi vizsgálat kimutatta, hogy a beékelődött'kő bilirubinból és, mészből tevődött össze."litóbn inak keletkezését a Brunner-féle mirigyeknek constitutios anomaliákénti felszaporodása váltotta ki. 20./ Durch schimmeligen Mais verursachte Gicht bei Gänsen. Deutsche Tierärztliche Wochenschrift.33 évf.f.580-582. Az ustilago maidis nevü peneszgombaval fertőzött tengeri gvakran megbetegiti a ludtenyeszetelcet. A szerző által, vizsgált esetben 30 ludból álló tenyészetből esetenként,nehányat megtomtek hizlalás céljából, a tengerit újonnan szerezték be erre a célra, ,Az előzőleg egészséges állatok a hizlalás harmadik napján emésztési zavarokban szenvedtek, majd a nyolcadik napon elhullottak* A vizsgálat jellemző visceralis köszvény jeleit mutatta. A kérdéses tengerivel hizlalt további nyolez lúd ugyancsak megbetegedett. A hizlalásra használt tengeri tényleg 26"70-ig penészes volt. Szabadon etetett kakas ugyanazon takarmány mellett egészséges maradt a tengeriből a péneiIlium glaucum nevü gomba volt kitenyészthető. A gomba tiszta tenyészete a kakast nem beterítette meg, ezért arra gondolt, hogy a-penészgomba a tengeri állományában toxicus termékeket idéz elő. Fiitat rumot készített tehát a penészes tengeriből, de ez is hatástalan maradt, ugyancsak nem idézett elő köszvényt a penész 7 gombával beoltott tengeri sem, azonban az eredeti tengerivel Kezelt tömött lúd, mely idegen helyről származott 10,nap alatt köszvény tünetei között elhullott. A tenyésztés valószínűleg megszüntette a penészgombák mérgező hatását. Mikroszkoppsan a vesébenpiephrosis jeleit mutatta ki, mely a hugysavas sók viszszatartása miatt jött létre. Bár a kísérletek nem voltak teljesen bizonyítók, a szerző szerint a penészes takarmány volna mégis az oka a madarak köszvénvének.
