Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása
—- 7 -21. Ricinusmagvak okozta tömeges mérgezés sertéseknél. Állatorvosi Lapok, 1925.20.szám. 'Egy uradalomban ricinus cseriéket ástak ki, amikor kb. 5 kgr. magvuk a földre hullott. A 1 ereidre^hajtott 336 sertés a magvakat megette, mire 2 óra múlva számos sertés rosszul lett és több állat a délelőtt folyamán elhullott. Az elhullások még másnap is folytatódtak úgy", hogy az összes veszteség 110 drb-ot tett ki. Egy hullát a szerző is boncolt. A vér és szervek mikroszkopos vizsgálata nem mutatott ki fertőzd csirákat és tenyésztéssel sem lehetett ilyeneket kimutatni. A boncolási lelet csalódásig hasonló volt a heveny sertéspestis sepsises alakjához és a ricinusmagvak jellemző hó-' Í'át sem sikerült a boncolt hulla gyomortartalmában kimutatni. nnek^magyarázata az, hogy a^sertesek elhullásuk előtt ki - hánytákmagvakat. ^Ricinusmérgezés mellett szól, hogy a megbetegedés első napián már 60 sértés hullott el és a ricinusmérgezésre jellemző tünetek fejlődtek ki. Érdekes, hogy a tulajdonos fia és a kondás is evett a magvakból minden köve''- * kezmény nélkül, mert ők a héjától megtisztították a magvakat. . /■ 22./ Általános kórtan. Tankönyv. Kiadta az Állatorvosi Főiskola " Lehel " bajtársi egyesülete. / Centrum nyomda, 1925./ A 322 oldalra terjedő tankönyv bevezetésként 30 oldalon /tárgyal ja a betegség fogalmát, következményeit, a halál öröklés constitutio immunitas stb. kérdéseit, Külön fejezeteket szentelt a szerző: A kórokok, vérkeringési zavarok, regressiv. majd progressiv szöveti elváltozások“ gyulladás, daganatok és a teratologia számára. A könnyen áttekinthető és világos stilusban megírt munkát 175 részben szövettani, részben makroszkopos vonatkozású ábra mustrálja igen gazdagon. A szövegben különös gondot fordit arra, hogy termiologiában k használatos latin és'görög eredetű szavakat" és kifejezéseket széljegyzetekben ethimologiailag is megvilágítsa. Szerző ezen munka megírásával kétségtelenül'elérte azt^az Előszóban bevallott célját, hogy t.i. a hallgatói számára könyvalakban foglalja össze mind azt, amit a kórbonctan tárgyának meg - értéséhez szükségesnek tart. 23./ Adatok a háziállatok akropachiájához. Deutschen Tierärztlichen Wochenschrift Jahr^.34.1926. A Wirth által elnevezett csont elváltozást az első leirék tüdőgümőkórban szenvedő kutyákon észlelték először és a gümőbacillus toxinja hatásának tartották: A bántalom nagy hasonlóságot mutat az embernél Pierre Marie által leirt " Osteoarthropathie hypértrophiante pneumique"-al. Későbbi szerzők olyan eseteket is ismertettek, ahol a tuberculosis nem volt kimutatható. Szerző két tüdőtuberculosisban elhullott kutyánál 'észlelte először a hyperostosis végtagcsontéi változásokat. Az újonnan képződött csont periostealis eredetű, kom - nakt és szivacsos állományt egyaránt mutat. A növedékekben tuberculosis bacillus még állatoltással sem volt kimutatható. Ugyanilyen elváltozásokat észleltregy senilis atrophiás lóban is, /minden egyéb kisérő gümős elváltozás nélkül. Ilyen eset • lónál az irodalomban csat egy volt eddig ismeretes /Lienaux/. 0h9
