Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása

5 zonyúltak. A kitenyésztett bact.állat pathogenitást nem mu­tatott. A betegség gyors lefolyása, a kórbonctani leletek és a bakteriológiai lelet alapján a szerző a kórképet srtepto­­mycosisnak véli. És a kórokozót azonosnak tartja a C-laesser­­fele diplococcussal, mely szopós malacokon egy a coli-vérhas­ra hasonló és egy bronchopneumonias kórképet okoz. Csak ez a légző utakon kerül be, mig a szerző által"köz ölt esetben a gyomor-bélcsatorna volt a~behatolás helye. 15./ Über die Eosinophilie der Lungenrotzknoten der Pfer­de. Monatshefte für prakt« Tierheilkunde. Bd.34. Régebben azt hitték, hogy lovak tüdejében eosinphil sejtek csak parasitis csomók Körül tálálhatók. Szerző 70 mal­­leusos tüdőt vizsgált meg és ezek közül 44-ben talált ugv a­­cutabb, exsudativ, chronicus proliferativ malleusos csomók kö­rül eosinphil sejteket. Rendesen a csomók körül helyezkednek el, de behatolhatnak a csomók belsejébe is. Az idősebb proli­ferativ csomókban gyakrabban lehet eosinophil sejteket talál­ni^ mint a frisebbekben. E seitek kétségtelenül a vérpályából származnak lokálisán, vagyis istiogen utón nem keletkeznek. Az eosinophilsejtek jelenlétének specifikus ingere a nalleus­­c somókban ^em található, ennek megfelelőieg mailéin reactiók után sem észlelhetők^ E sejtes reactio erőssége az egyes egye­­dek szerint váltakozó és'függ többi között egyéb ólősdik járu­lékos jelentkezésétől is. 16./ Über die rotzige Brustfellentzündung der Pferde. Zeitschrift f. Infectionkrankh,etc.der Haustiere.Bd.25. A malleus bacillusok által létrehozott savóshártya­­elváltozásokkal aránylag keveset foglalkoztak. Szerzőnek öt esetet volt alkalma észlelni és részletesen feldolgozni, me­lyekben a malleusos pleuritis volt a domináló tünet., A sero­­logiai vizsgálaton kívül a hullából végzett tengerimalac ol­tásokkal biztosította a diagnosist. A pleuritis primär jelle­ge nem derithető biztosan ki, mert bár a többi szervekben fri­­sebb,elváltozásokat a sectiónál nem lehetett kimutatni, nem tudná kizárni, hogy ilyen annakelőtte voltak, de meggyógyultak. A főéiváltozás a^pleuran a miliaris csomók jelenléte/ a'folyamat pericardiumra és a médiást, nyirokcsomókra is ráterjed. Szö­vettanilag diffus kis- és plasmaseites infiltratum észlelhető a^subendov-’elialis rétegben, melybe lödnek nekrobiosisos gócokkal. elyből villosus növedékek fej -17./ Évi_sz;él.fü o ko z t a_mérg ez és birkáknál,. A szerző ezen közleménye magyar nyelven az " Állat­orvosi Lapok" 1925-ik évfolyamában jelent meg. Hivatkozás tör­ténik erre folyamodványának D/ alatti: " Pontosabb tudományos dolgozatai jegyzéke"- feleimmel ellátott mellékletében. Te - kintve azonban, ho gy ennek a munkájának különlenyomatát nem mellékelte, igy ezt közelebbről nem ismertethetem s nem is bírálhatom el. 18./ Über Bistoeosinophilie tierischer Geschwülste. Arch.f.wiss.u.praktisehe Tierheilkunde.Bd.51.H.4.1924. Miután az emberi pathologiában meglehetősen nagy

Next

/
Thumbnails
Contents