Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.04.28., 8. rendes folytatólagos kari tanácsülési jegyzőkönyv - 18. Benedek László dr.ny.r.tanár emlékirata a külföldi ösztöndíjak és a professorok kutató munkájának anyagi támogatása trb.

publikálási költségeinek fedezésére / klisék, szines ábrák stb. készitáse./ legalább angol - francia ás német nyelvű fordítóiroda létesittessék, ahol a külföldi közlésre szánt közlemények költségmentesen leforditathassanak.

" Személye _t‘ére§ bár az_1926.-ik évi Országos természettudományj. £ongressus_i referátumok megtar^áaára_fe_lszó_li_t_ot_t £rof£ssor urak magyar_tud£S£kra_j£ll.emz£ szerénységgel erre_u_gy£Z£lván ki_sem

J^érnek^ - ne_ut_o2s£ ^el.yen_t£rel£dnák a fi^elem_arra,_h£gy; az_adijun tusok £s_tanársegédek melleU az_intéz£t£k_profess£rai_is úgy haza_i,

miut_külföld_i Jnuiomány£S_aap£S£lataika_t közvetjLen _ár_in_tkez_ss_u_t j án ne£sak_f£nta£tahas£ák,__han£m_azokat_ £ jobbakkal ig gya r a p£thass ák.

/ Ko£gre£Sus£skon va 1 ó_e lőad ásó kx tanulmányú t-ak kö 11 sege üiek_f£d£Z£se / 1. % Természettudományi stb. Országos Kongressus Munkálatai"-Kir.M. “Egyet. Nyomda 1926.-434-ik oldal./

Ezekután szükségtelen indokolnom, hogy a szóbanforgó Emlékiratot öt évvel ezelőtt kelt szerény egyéni megnyilatkozásom olyan széleskörű megerősítésének tekinthetem, amelyet magam csak a legnagyobb ö~ römmel üdvözölhetek s amelynek tervszerűséggel megindított publicitásától méltán várhatunk reális eredményedet.

Maga az emlékirat: eszmei, általános személyi ás dologi / illeőleg anyagi / témakörre osztható fel.

Az eszmei szempontok úgyszólván lexikon-szerüen gazdag, felette változatos adatok felsorakoztatása kapcsán tárgyaltatnak, kezdve a nagyszombati egyetemnek 1635-ben történt felállítása utáni időktől. Mindenben aláírhatjuk ennek a fejezetnek zárószavaiként tekinthető ez a kijelentést: " A tudósképzés és a tudománynak előbbrevitele hazánk ban elsősorban az egyetemi intézeteknek ás klinikáknak feladata.

Az általános személyi vonatkozásodból azaz az egyetemi tanárok

személyeit érintő fejezetből ugyancsak kiemelendőnek és mindannyiónk

részéről aláirhatónak tartom a következődet is: " A tanárok kutató -munkájának segélyezése nem bizonytalan, további fejlődésükben még elől

nem látott, sokszor váratlanul megtorpanó lelki személyiségek munka

teljesítményeit tenné lehetővé, hanem már biztos értékekét, akiknél a

kutatási munka épúgy, mint a külföldi tanulmányút a tudomány önoáluságában találja meg célját." ...." Ezenkívül az általános,nemzetek^özti politikai helyzet is indokolja, hogy hazánkat minien Seren, tenni a