Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.
4 nünte tartje, hogy.három esetében az orr- garatüreg felől terjedt az infectio az agyburökrei • 8./Adatok a lép pathologiajához, újszülöttek lépének vizsgálata alapján. Kézirat, 17 gépírásos oldal. A kézirat első 12 oldala kilencvenhárom a terhesség nyolcadik hónapjában levő', illetőleg ennél idősebb újszülött s nehány V. és VI. hónapos magzat 1épének kórszövettani vizsgálatait ismerteti. Legelőször is sejt-alaktani szempontból foglalkozott a fel - dolgozott anyaggal. Megallapitia, hogyiól kifejlődött follikulusok rendszerint csa.k érett újszülöttek lepében fordulnak elő. A 93 újszülöttre vonatkoztatottan 48.3 %-ban tudott a lépben vastartalmú feszenylerakodást kimutatni. A kifejezetebb vörösvértest, illetőleg vcrösvertest-törmelék phagocytosis feltételezése szerint^nem a reticmlo-endothelialis apparatus'fokozott tevékenysége eredményezi, hanem inkább arra gondol, hogy a vörosvértestek ilyenkor “ nagyobb menynyi ségben mennek tönkre'.“ A kézirat további oldala átvezető kapcsolatot teremt az icterus neonatorum kérdéséhez. Utóbbi kérdést gő-kep irodalmi vonatkozásokban érinti, de megemlékszik három sárgaságps esetének vizsgálatáról is. M Mivel igen sokszor erős phagocytosis mellett csak vaspigment lerakódást futott és ugyanakkor icterus nem fordult elő, azt hiszi, hogy tisztán csak a reticulo-endothelialis apparatus, anatómiai elváltozásaival az icterust magyarázni nem lehet." Ez a megjelölés, ha nem is helyezkedik egyenesen szembe Aschoffnak 40 icterusos újszülött vizsgálatából leszűrt eredményeivel, azoknak a megerősítését sem látszik célozni. Asehojínak a vizsgálatai pedig* amelyeket részben egy továbbképző orvosi tanfolyam előadás •kapcsai! nálunk Budapesten előszóval is ismertetett, igén figyelemre méltóak.- Különösen figyelmet érdemelnek azért, mert nem egy néhány hanem tekintélyes szama'esetre'vonatkoznak. Különösen megszívlelhető belőlük az, hogy egy ilyen bonyolult, nehéz kérdés megválaszolásához nem szabad egy kiragadott szervnek avagy éppen csan az abban talált egyetlen egy jelenségnek a histologiai vizsgálatával meg - elégedni, hiszen Aschoff a ver, szövetnedvek, testüreg! folyadékokon kitől a vizelet, az epeutak és a belek tartalmát is megvizsgálta, vegyiszempontból is és igyekezető az cKemiai valamint a morphologiai leleteket egységes nézőpontból összefoglalni. Az igy megalkotott végkövetkeztetese Aschoffnak az, hogy az icterus neonatomijm a máj sejteken kivül, történő fölös mennyiségű epefesteny-képződésen alapszik. Aschoff vizsgálatainak eredményeit legalább is ugyanolyan számú és^ legalább is annyira körültekintő vizsgálatok lesznek hivatottak akár tevőlegesen, akár nemleges értelemben utánabecsülni. Ezt a kérdést maga a kézirat szerzője sem gondolja lezárni a saját részéről.'Megfigyelő és rendszerező készségének itt igen tág tér fog nyilni. Az újszülöttek sárgaságában is elvárhatók változatok, nem is”szólva a ritka, de a legélesebben különállitható és legkönnyebben magyaráz - ható veleszületett obstructios icterusokroí. Az idevágó gazdag irodai lpmhak érdekesebb részletkérdései közül figyelmet fog érdemelni többi között. Yolhard egyik legutóbbi munkája, amikor is a latens és manifest icterus változataira igyekszik magyarázatot adni. Figyelmet érdemel Huver-stb. közlése is ujszülöttekben a nucleus lentiformi snak n. caudatusnak, aramon-szarvnak, kisagynak és a nyúltagynak .illetőleg utóbbiak magvainak sárgás elszinezodóséről, amely elváltozások nevezett szerzők szerint valószínül eg a haemopoeticus appa.ratus toxicus károsodásából származnak. * 9-./ Adatok a herpes zoster pathologiájához. 12 gépírásos ol-
