Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.

5 dalra terjedő kézirat* Egy övsömör esetében megfelelő csigolya közti dúcban régebbi vérzést és frisebb gyulladásos sejtes beszüremkezést ész - szélt. Utóbbi szelidebb mértékben a gerincvelő megfelelő szelvé - nveben is felieinető volt. A folyamáé koreredetet tisztázni^ igye­kezve felhasználja az idevágó gazdag irodalmat. ValószmyjieK tart­ja ő is, hogy a hermes zoster kifejlődéséhez a csigolya közti dúc es tartozékainak a bántalmazottsága mellett valószínűleg a faj la - gos virus benatolasa is szükséges. 10./ Beiträge zur Patnologie der akuten parenteralen Subii -matvergiftungen. 11 és fel gépírásos oldalra terjedő kéziret. A dolgozat két higanymérgezéses eset ismertetesevel fog­lalkozik. Az egyikben 31 értval"a cystoskopos vizsgálat után^állott be a halál súlyos beltünetek között". A vizsgálatnál tévedésből való­színűleg igen tömény maró hatasu sublimat oldatot használtak a hólyag öblítésére és feltöltésére. A másik esetben uterus átfuródós után alkalmazták a sublimatos öblítést, amikor is a hasüregbe jutott az öblítő oldat. Ebben a második esetoen szivgyengeség tünetei között 18 órával a beavatkozás után következett be-az exitus. Egyik esetben sem alakultak ki a vesékben avagy a többi zsigerekben említésre méltó elváltozások, azonban igen súlyos mercurialis dysenteria fej­lődött ki a vastagbelekben. A histologici vizsgálat a colon_erei ben vérrekedost es rögösödéseket derített ki és igy a szerző megerős sitheti Krufmcnnak c. pathogenesis értelmezésére vonatkozó idevágó magyarázatát. Tekintetes Tanártestület ! Amint a fentiekből kitűnik, Nachtnebel Ödön dr. nyomta­tásban öt önálló magyarnyelvű közleményt csatol folyamodványához. ■ Nyomtatásban még meg nem jelent önálló dolgozatot hár - mat mellékel kéziratban,^ ezek közül kettő magyar, egy német szöve­gezésű. Társszerzői minőségben részt vett két munkán:k á megírásá­ban, amelyek ugy^mogyar, mint német nyelven tudományos szaklapok - ban megjelentek és külön-lenyometaikban a folyamodvány mellékleteit képezix. • Na.chtnébel Ödön dr. 1918 óta, azaz 12 éve ingja az I.sz, kór­bonctani intézetnek. Első közleménye 1922-ben jelent meg, ezt kö­vette 1926-ban kettő, 1928-ban és 1929-ben évenkint 1-1 önálló, il­letőleg társszerzői munkája és 1930-ban három kéziratban befejezett ódái ló dolgozata. Irodalmi termékenysége ezek szerint, habár lassan / az első nyolc évben három cikkel / indult meg, az utóbbi négy év­ben biztstóan fokozódott. Dolgozásában főkép a vérképző szervek kó­rós elváltozásai érdeklik, de foglalkoztatják endokrinilogiai, on­kológiai, neurológiai sőt toxicoiogiai vonatkozású kérdések is. Mun­káiban lefektetett tudományos dolgozásának módszertana legfőképen moprhologiai: kórszövettani jellegű; egy-rkét dolgozatában szerep jut még a bakteriológiai /^7.sz-./ illetőleg vegyi vizsgálómódszereknek / 5 sz. különlenyomat és 10 sz. kézirat./ . Legtöbb cikke boncolt esetek feldolgozásából áll. Leírásai gondosak, körültekintőek, Még üz egyszerűbb kazuistikai dolgozatainak a leiró részéhez is széles­körű irodalmi forrásokra támaszkodó pathoiogiai okfejtéseket kapcsol.

Next

/
Thumbnails
Contents