Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.
3 tartiák a pusztán toxinhatásbői eredő hegedőst. A betegség eseteiben 14 évtől 5ö évig terjedő életkorban fordult elő, 9 eset iköeh xskjxxx csak egy nő volt. Aliatoltasi kísérleteik hullavérrel, szervdörzsöiekkel s azok filtraturnával eredménytelenek voltak, épugy az ércsomók transplantatioja is. Ugyanezen dolgozat német nyelven is megjelent: " Über die Periarteriitis nodosa auf Grund von 9"neueren FAlien" cimen a Vir - chou Archiv 272. kötetében. 5. / Adatok a xanthoma daganatjellegének kérdéséhez. M.O. A. 1928. 11 oldal. Szerző a magában álló / nem többszörös/ xanthomának 4 esetét észlelte, ezek közül kettő a combon, eg V-egy az emlő bőrében és a bokaizületben fordult elő. Mindegyik esetben a sárga szinü’ daganatok fősejtelemeit anisotrop zsirral telt sejtek képeztek, 3 esetben a Touton-féle óriássejteket is. megtalálta. Ismertetve a xanthomákra vonatkozó igen eltérő nézeteket éswfelosztásokat, saját vizsgálatai alapján az eseteihez hasonló daganatokat önálló különleges daganatféle segeknek tartja, amelyekre jellemző az anisotrop zsírt'tartalmazó sejtek felszaporodása és" a sajátos szerkezetű óriassejtek. 3 esetében vérchoiesterint meghatározást is végzett, de mindegyikben normális értékeket talált. E szerint a xanthomák keletkezéseben a többek által hangsúlyozott vércholesterin-megszaporodasnak nagyobb jelentősege nincsen. A xanthoma keletkezésmódjat illetőleg úgy véli, hogy bár némely daganatra nézve szóbáj ehet az, hogy előzetesen” fibroma-jellegű sejtek alakultak át másodlagosan xanthomúkká. viszont más esetekben a dagabat sejtek valószínül eg eleitől fogva xanthomás jellegűek. A xanthoma - csoport osztályozására a következő elnevezéseket tartja megfelelőknek: A/ xanthome en tumeur / xantho-blastoma/, amely lehet" a/ többszörös b./ magános. 3./ Syraptomatikus xanthomák amelyek nem valódi daganatok, hanem anyagcsere /máj, vagy vesebetegségek eredményei. A valódi daganatos xanthomák szerző szerint jóindulatnak s legfeljebb helyileg ujulnak ki. A ritkább, határozottan rosszindulátütésetektől eltekintve a szokásos;xanthoscrcoma elnevezes helyett a xanthoma, vagy óriássejtek jelenlétében a xanthoma gigantocellulare elnevezést tartja helyénvalónak. A szöveg közt egy cysticus xanthomás daganat átmetszetéroi, továbbá az óriássejtes es a kissejtü xanthoma szöveti szerkezetéről van egy-egy ábra. 6. / A Periarteriitis nodosa és a belső secretio. Er, 3alo Józseffel együtt. O.H. 1929. 9 oldal. Szerzők ajperiarteriitis nodosa 12 esetében rendszeresen megvizsgálták a belső secretiós mirigyeket s legtöbbször a mellék - vesékben és az ivarmirigyekben találtak elváltozásokat és pedig a •• mellékvesékben infarctus szerű elhalásokat máskor erős tokmegvastagodást. a herében pedig vérzéses elhalást, amelyet a betegségre jellemzőnek: tartanak. Gyakori a pancreas ereinek elváltozása,,''sőt egy esetükben a..pancreasDán ékalakú elhalások is voltak. A pajzsmirigy egy esetükben sem volt elváltozva, inig a hypophysis mellső lebenyében egy.Ízben kiterjedtebb elhalás fordult elő./Szerintük a betegség” lefolyásában főleg a hypophysis és a mellékvesék elváltozásainak van jelentősegük s azt hiszik, hogy a periartériitis nodoseban- szenvedők súlyos cachexiagának kifejlődésében az ezen endokrin mirigyeknek az érmegbetegedések által okozott károsodása fontos szereppel” bir. Ugyanezen dolgozat németül is megjelent: " Periarteriitis A.
