Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.

nodosa und innere Sekretion " cimen az Endokrinologie 5 mikrophotogrammal.

7./As újszülöttek agyburok-gyuladásáról. O.H.

3. kötetében. 1929.12 old.

Egy görcsök közt meghalt leány újszülött boncolásakor a vart koponyaüri vérzés helyett gehyes agyh&rtya-gyuladást talált . Rövid időközökben még 4 hasonló eset fordult elő, mindegyikbenrcsak a lágyburkok heveny gyuladását lehetett megállapítani, míg egyéb szerveken semmi feltűnő nem volt. Az újszülöttek kora 18 óra es 10 nap közt változott, a 18 órásnak csak zavaros sávos izzadmánya volt, a többieknek gennyes. Ezen genyben mindenkor pnaumococcusokat lehetett találni s ezenkívül még csak az•orrüregben lehetett néhány esetben ugyanezen mikrobákat kimutatni . Egyik esetben az orrüregben vérbőség is volt. A különböző helyekről igy agyburok-izzadmányból, tüdő lép dörzsölékből oltott fehér egerek közül csak az ag/búrki izzad - mánnyal oltottak pusztultak el. Ezen egerekből nyert tenyészetekkel typusmeghatározas is történt és 3 esetben a II.," 2 esetben III. typusu pneumococcusokat lehetett megállapítani. Szövetileg az agyburkokra korlátozott genyes beszürődes látszott. Az emlitett kezdődő eset lényegét csak a bacteriologiai és szöveti vizsgálat derítette ki. Ami a fertőzés keletkezését illeti, az szerző szerint létrejöhet még a méhen fcxxal belül, valamint a szülés alatt és után'is. 3 esetben a fertőzés kapujának; az orr-garatürt kellett tartani. Mivel r agyburki vérzések és koraszülöttség csak egy-egy esetében volt, azért ezeknek a fertőzésre nézve különös fontosságot nem tulajdonit. Fejtegeti végül, hogy a szülés utáni fertőzés mi pnódon keletkezhetik s megemlíti, az ujszülöttek meningitisének törvényszéki orvostani vonatkozásait, nevezetesen a fontanellába való beszúrást, Az újszülöttek meningitisének irodalma nem különösen gazdag.

8./ Adatok a lép pathologiújához újszülöttek lépének vizs - gáláta alapján. Kéziratban, 17 gépírásos oldal. Megjelenik a Magyar

Orv. Archívumban.

Szerző 93 újszülött lépét vizsgálta át szövettanilag s dolgozatának első részeben leirja érett újszülöttek és koraszülöttek lépenek szerkezetét és sejtalakjait. Fejlett nyiroktüszőket inkább csak az érett újszülöttek lépében találó, mig a fejletlenebb magtatok lépének nyiroktüszői kisebben, az 5-6 hónapos magzatoknál pedig jól határolt folliculusok még nincsenek. A Schweigelseidel-féle hüvely - arteriali koraszülött magzatok légében olyan jól feltűnnek, hogy ebből valószínűnek látszik azok jelentősége a lép növekedésében. A vér némelykor inkább a sinusokban, mig az esetek többségében a pulpában halmozódott fel. Myeloid_elemet érett újszülött lépében csak keveset ta-/ Iáit, megakaryocytat is csak szórványosan, mig a lueses újszülöttek lépében a myeloid szövet gyakoribb. Az"ujszülöttlépben^előfordulnak-állandóan eosinophilsejtek, gyakoriak a plasmasejtek és phagocyták. Dolgozatának második részeben a vaspigment lerakodásáról, a vörösvértesoek bomlásáról s az ujszülöttek'sárgaságáról szól. Eseteinek 48.3 /b-ában talált Turnbull-reakcióval a lépben vaspigmentet, amely kora - szülötteknél,^ érett jijszülötteknél és halvaszületelteknél is előfor- • dúl, mig a máj Kupffer sejtjei vaspigmentet csak elvétve tartalmaznak. Ügy hiszi, hogy a vörösvértest-bontás yár a méhen belül elkezdődik, innen származik a lépben levő vaslerakódás, amely nem kóros tünet. Magyobbmérvü vaslerakóaás erősebb vörösvértest-lebontás következménye. Pigmentes lépekben erősebb phagocytosis! is észlelt., legerősebbek ic-