Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.

leukaemias mveiosistói. Különösen jellemző^ezen_aleukaemias myelosisra az extramedullaris megakaryocytaképzodés, amelynek gecai a 1 épben már a boncoláskor is felismerhetők, -it sík lényeges ismertetőjel a csontvelő gyengült működése, amelyet a zsiros vagy rostos átalakulás is elárul s amely miatt a vérképzés nagy részben extramedullar is an történik» A. dolgoz atijioz 4 tábla van cstolva 8 mikrophotogrammal. .

3./ A pluriglandularis sclerosisról. M.O.A.1926.8.oldal.

Szerző ezen esetében kiinikailag különböző belső elválasztásom mirigyek megbetegedésének tünetei voltak jelen súlyos vér - szegénységgel együtt. A részletes szöveti leírás szerint a parenc.- ' hymas szervek /máj, szív, vese/ sorvadása mellett több endokrin mirigyen lehetett különböző fokú eltéréseket megállapítani; így a mellékvesében sorvadást,^ súlycsökkenést, a hypophysis mellső lebenyében nagyobb kiterjedésű elhalást, a pajzsiningyben nagyfokú sorvadást és rosszövetszaporodást. Mindezek a klinikái tüneteket: a szőrkihullást, o. barna bőrfestenyzést és bőrvizenyőt, nem különben a cachexiát eléggé megfejtik. Az.irodalmi adatoknak saját esetével való összehasonlításából úgy látta hogy a legtöbbször egy domináló belső elválasztásos mirigy kóros elváltozása indítja meg a folyamatot s ez vonja maga után a többi endokrin mirigy sorvadását. Saját esetében elsődlegesnek gondolja a hypophysis elváltozását, amely valoszinüleg emboliás alapon támadt s ez eredményezte a többi endokrin mirigy sorvadását. Az anaemia perniciosához hasonló súlyos anaemiát szintén az endokrin mirigyek csökkent működésének tulajdonit ja. A dolgozatban 2 mikrophotogramm ábrázolja a hypophysiselhalást és a pajzsmirigy-sorvadást.

4./ A -periarteriitis nodosaról 9 újabb eset kapcsán. Dr. Baló Józseffel együtt. Orv. Hetilap. 1928. 31 oldal.

A szerzők 9 periarteriitis nodosa esetet ismertetnek klinikai, kórbonctani és szövettani szempontból. A periarteriitis esetek szaporodását újabban sok helyen észlelték legfőképen Német - országban, Ausztriában és hazánkban. Az előtérben lévő tünetek szerint _o klinikai typust különböztetnek meg: 1/ vesemegbetegedések,

2/ ideg- és izomrendszeri megbetegedések, 3/ hasüri szervi megbetegedés képében lefolyó eseteket, míg a Meyer-f. 4. t3?pust, a cnlorooikus marasmust nem tekintik önálló klinikai képnek. 9 esetük igen pontos klinikai bonctani és szövettani leírása után külön megbeszélik szervek szerint az elváltozásokat. A környéki idegrendszert minden esetükben átvizsgálva, olyankor is találták érmegbetegedéseket, amikor kiinikailag iaegtünetefc nem voltak. Úgy vélik, hogy az idegtüneteknek csak egy része fogható fel az érelzáródásból eredő táplálkozósi zavar gyanánt, mig másrészük toxicus / lecithinolytikus /hatásból ered.-Az agyi tünetek előállhatnak a vesemegbetegedés okozta vérnyomás emelkedes miatt, de toxinhatäs és érelváltozás következtében is.-Az izmokban is többnyire lehet látni érgócokat, amelyek polymyositises tüneteket_okozhatnak; szerintük megfelelő ily esetekben ízomkimetszés utján is lehetne az érelváltozasbkat megállapítani, s ezaital elooen a diagnosist biztosítani, ami azért is fontos,•mert a korán felismert esetek jódkezelésre előnyösen befolyásolhatók. A vese végső stádiumában az infarctusos.zsugorvese képét adhatja, de n -j -j / -i szekverzest is. A hasüri szervek közül a máj, a

D®-sk_es a pankreas#voltak megbetegedve; megrepedt máj és lép-aneurys mákból nalálos vérzés is keletkezett. A szív ereinek elváltozásai, me lyek eleg gyakoriak, myocarditist okozhatnak, de itt is lehetőnek