Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.

.Dr* N ACHT N i 3. 5 L 0 D 0 N adjunktus tudományos dolgozatainak Ily fokú bírálata. Előterjeszti: Dr. 3UDAY KÁLiDiÜ ny.r* tanár. Tekintetes Tanártestület ! Karunknak 1930. junius..2-án tartott VIII. rendkívüli ü­­lesán megbízatvan dr. Nachtnebel Ödön tudományos dolgozatainak bí­rál at áv aj., van szerencséin ezekre vonatkozó véleményes jelentésemet az alábbiakban tisztelettel előterieszteni. A folyamodó dolgozatéi megjeipne$ük sorrendje szerint a következek: " - -L./ Carcinoma és tuberculosis. Magyar Orv. Arch.1922.12. ol­dal» A dolgozat első részében 6 olyan esetet ir le-, amelyek­ben a szövettani vizsgalatok szerint a rák és gümőkór ugyanazon szer­vet illet. Ezek között van emlő. nvaki mirigy es tüdő egy-egy eset-^ ben, gyomor 3 esetben. A két betegségnek ugyanazon szervben való elő­fordulása néha csak véletlen összetalálkozás következménye, de szám­­baveve, hog: a gumőkeros gócok többször friss keletűek, szerző lehet­ségesnek tartja azt is, hogy a rak egy régebbi megpihent gumós folya­matot felzavar, vagy alkalmassá teszi" a talajt a gumőbacilluaok szá­mára. A dolgosat másik részé 2392 boncolás alapján statisztikailag keresi a két betegségnek egy egyénben való előfordulását; Főleg a gümőkór kitérjedeseVés az"~eletkort vette itt figyelembe. A repede­zek szerintdegy olyan esetben sem fordult elő, amelyben a gümőkór halálokot képezett', de enyhébb gümőkór-eseteknek 20'.8 Vj-ában talált rákos daganatot is, míg az összes rákosieseteknek 8.6 %-áhan volt activ gümőkór. A rsknaK és az activ gümőkórnak együttes előfordulá­sa túlnyomóan a 40 év fölötti korra esik. Adatai szerint az activ gümőkór- és rale együttes előfordulása nem gyakori s ennek oka egy - részt a két betegségnek különböző korban váló fellépése, de nem" zár­ható ki az sem, hogy a két betegség között valamilyen konstitutiós ellentétesség all fenn. 2./ Szövettani vizsgálatok aleukaemiás myelosis eseteiben. M.O.A. 1926. 10 oldal. Az aleukaemiás myelosistmint önálló kórképet mais még sokan kétkedéssel fogadják. Szerzőnek 2 idevágó esetet volt alkalma látni* amelyek meglepően hasonlítottak egymáshoz, nemcsak a kórbonc­tani és szöveti jiep tekintetében, hanem azáltal is, hogy mindkettő '60 év fölötti nőre vonatkozott, az igen gondos szöveti vizsgálat e­­redmény.e sok tekintetben különbözött a szokásos leukaemias elválto­zásodból^ amennyiben a lépnek a szabad szemmel is felismerhető körül­írt gócaiban megakaryocytaszerü sejtek szaporodtak fel, amelyek gra­­nulumai jellegzetes festést is adtak. Ugyanily nagy sejtek korábbi fejlődési alakjait is feltalálta, némelyikben"phagocytosis jeleivel. Ezeket 5 helyben képződött sejteknek tartja s a gócokat megakarvocy­­tomáknak nevezi. Úgy anil y sejtek a májban és néniéi ■ nyirokcsomókban is előfordultak, nemkülönben a tüdő és vese hajszálereiben. A lép és mái ezen megakaryocytes mveloid elváltozásával nagy ellentétet képe­zett a különböző helyekről, vizsgált csontvelő sejtszegónysége, zsíros vagy rostos szerkezete. Áttekintve saját eseteit és az irodalom uda­­dait, a szöveti kép alapján ezeket elkülönítendeknek tartja a rendes

Next

/
Thumbnails
Contents