Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.
különlenyomat. Közleménye három boncolt eset kórszövettani vizsgálatából nyert adatokra támaszkodik. A szokásos zsirkimutató, fes - tesi eljárásokon kivül polarisátiós mikroskopíummal is áttanulmányozta készítményéit. Összefoglalásában megállapítja, hogy a mesenterialis xanthomatosis előidézőben fontos szerep jut: a nyirokcsomókelváltozásának, a hyperrocholesterinaemiáknak, il - létőleg a nyirok fokozott cholesterintartalmának valamint ez - zel kapcsolatban az arteriosclerosisnak és a nyirok pangásának.^ " A nyirokcsomóknak mindenek szerint fontos szerepe van - szerző szerint - a Cholesterin oldatban tartásánál. Ezen hatásuk távolabbra is kihat. A működésűk kiesése mellett a Cholesterin ki - csapódik és az endothelialis elemek által phagocytaltatik, fő^képen a nyirokerekben.- A közlemény 21 főképen külföldi szerzőre vonatkozó’ irodalmi felsorolással zárul. 3./ A kis arteriali endotheljének postmortalis desquamatiójáról. Magyar Orvosi Archivum 1924. 1. füzet. 2 nyomtatott oldalra terjedő különlenyomat. -A verőerek, különösen a kisebbek endothel-bélése a halál után gyakran leválhatik az alapjáról és szabadon az ér lumenében található fel. Ezt a jelenséget magyarázni akarván félté - telezi, hogy a nevezett sejtek csak adhaesio utján tapadnának az ar. tériák falshoz, amelyeknek az agonia alatti görcsös összehúzódása, to vábbá az ezt azonnal'követő szívóhatás az épen csak tapadó sejté - két leválaszthatja. Kóros körülmények között még az élet folyamán bekövetkezett kisfoku desquamatióra azonban ezt a magyarázatot nem. akarja vonatkoztatni. Ezeket az észleléseit a budapesti kir. Orvosegyesület 1923. november 24-én tartott ülésén is bemutatta. 4./ A mellékvese úgynevezett kéregadenomáiról. kiagyar Or -vosi Archivum. 1924. II. füzet. 7 1/2 nyomtatott oldal. Felfogasa szerint a mellékvese kéregállománvában elhelyezkedő avagy egyebütt is fellelhető sárgaszinü- jól ismert és kéreg - adenomáknak tartott gócok nem daganatok, hanem elszórt mellékvese csiráknak fokozott functio folytan beállott megnagyobbodásai* A fokozott működést, a nagymérvű lipoid-phagocytosis jelzi. Különösen az u*n. " éipoidos H constitutio eseteiben / arterioclerosis, diabetes, egyéb hypercholestherinaemias állapotok esetleg az elnizás egyes fajaiban / találhatók ezek a gócok nagyszámban, ügy gondolja, hogy ezen kérdések vizsgálatával az arteriosclerosis kórszármazásához is közelebb lehetne jutni. 5./ A mellékvesék haemorrhagiás infarcirozódása sepsisnél. Magyar Orvosi Archivum 1924. 4 nyomtatott oldal. Ez a közlemény bemutatás tárgyát képezte a budapesti kir* Orvosegyesület 1924. március 22-iki ülésén. Dolgozatában rámutat arra, hogy a mellékvese sepsisnél csaknem rendszeresen megbetegszik többé vagy kevésbbé súlyos mértékben» Az ismertebb elváltozásokon kivül figyelmeztet arra, hogy gyakran találunk sepsis esetekben lipoid szegény mellékveséket. Ha á lipoidok- a kéregállomány - ben megfogyatkoztak, akkor ez a méregtelenítő hatás csökkenését»
