Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.

is jelenti, mert a kór egál lom&ny iipoidjainak a mobilisatioja a méreg­telenítés szolgálatában áll. Két klmice is súlyos sepsis eset kapcsán a mellékvesében vérzéseket talált, amelyek az állományt elroncsolták. 6./ Adatok az ovarium belsősecretiós működésének histologiájához, Orvosképzés XIV. évf. 3.4.füzet. 11 nyomtatott oldal. A munka'hét kisébb fejezetre oszlik. Vizsgálatainak eredmé­nyeit, amelyeket a budapesti.kir. Orvosegyesület 1924. április 12-iki ülésen is ismertetett - öt pontban foglalja össze. Ezek szerint az o­­varium activ secernáló része a peteseit és a follicularis apparatus. Az úgynevezett interstitialis sejteket csökkent functioju, zsírokkal megraKott kötőszöveti sejteknek tartja, melyek belső elválasztási inü­­ködést nem fejtenek ki. A folliculusok atresiájánl, a petefészkfek át­ültetésénél és röntgen besugárzásánál jelentkező zsirok nagyobb részt a lipoidok sorába tartoznak. A lipoidok számos hormonszerű anyaggal kapcsolódni képesek s igy a secretumok kijutását megnehezítik. Ml ez szerinte a sárgatest körül felhalmozódó lipoidokra is. Felvenni gondolja, hogy c. lipoidok mintegy' megvédhetik a szervezetet a hor - monok lelesleges hatásstói. ?./ Sálvarsanenkepnalitis klinikai képében lefolyt meningitis tuberculose. Írták ár. Rausch Zoltán / III.számú belklinika / és ár; Karoliny Lajos Orvosi Hetilap 1924.51.sz. 4 nyomtatott oldal. Amint a különlenyomat felzetéből is megállapítható : a közlemény klinikai részét Rausch Zoltán dr., - kórbonctani és kór­szövettani részét.dr. Karoiiny Lajos irta. Referens ismertetése csak az utóbbi részre terjed ki. A sálvarsán befecskendezése után fellépett súlyos idegrendszeri tüneteket’, mint a boncolás megmutet­te, nem a megszokottan várható salvarsan-encephaitis, hanem gumós agyhártyaloböal lehetett vonatkozásba hozni. A güraős agyburoklcb különösképen körülirtan csupán az egyik oldalra localisálódott, a­­mennyiben csak a baloldali arteria cérebri media és ennek ágaira szorítkozott. A II. sz. kórbonctani intézet tiz évre visszamenő 4282 boncolt esete közül ez volt az egyetlen, melybenspecifikus elváltozások ilven különös elhelyezkedést mutattak, jóllehet mintegy 9ö-ra becsülhető az a 4282 eseten belül előfordult izzadmányos gü­­mőkóros agyhartya lobok száma. A boncoló a kórszármazásban emboliás •folyamatnak igyekszik szerepet juttatni feltételezve^ hogy a salvar­san befecskendezés valamelyik gyvjtoér intimájában feszkelt góc szét­esését okozhatta. 8./ Idiopathikus borsarcomatosis érdekesebb esete.­írták: Haberem J. Pál egyet c.rk. tanár és I)r. Karoiiny Lajos. Magyar Orvosi-Archivum 1925. 5. szám. A dolgozatnak kórszövettani részét dr. Karoiiny Lajos irta. A sötótkekes színű daganatos gócok, amelyek egy 49 éves szén­bányamunkás alsó végtagján jelentkeztek, a próba-kimetszés histo­logici vizsgálata alapján Kr.posy-féle sarcoma cutis idiopathicum haemorrhagicum pigmentosum-nak bizonyultak. A tumoros göoökben a- 3 -

Next

/
Thumbnails
Contents