Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.12.03. rendkívüli 3.
2 ey i Ó ií) is azokból a tengelyfonalakból lesznek működésre képes vezetékek, a- melyek a Schwann-sejtek láncolatában futnak, tehát a Sohwann-féle e- lemek a tengelyfonal fenntartására feltétlenül szükségesek. Mivel pedig a Sohwann-féle sejtláncolatokat csakis ott találjuk, ahol a folytonosság a központi csonkkal megvoltt mig ahol ez a folytonosság nincs meg, ott a Schwann-sejtak nem rendeződnek, ebből az következik, hogy a Schwann-sejtek láncolata csak a központ hatására alakul ki. A szövegben 27 igen szép ábra van. Ugyanezen dolgozatot a Magyar 'Tudományos Akadémia értesitője is közölte 1923.-ban az eredmények összefoglalásával. 3./ Zur Pathobiplogie dep beschädigt£u_Upurons._ Arch.f.Psych. 73.kt. 1925.Szerző röviden a német irodalom számára is ismerteti a háborús idegsérülések újraképződésére vonatkozó magyar és francia nyelven megjelent dolgozatának eredményét. Azután kiegásziti vizsgálatait két más"esettel, amelyek már nem mechanikus idegserülásek. Az egyik - ben a cauda equina sarcomája, a másinban a Recklinghausen f. neuro - fibromatosis volt jelen. Mindkettőben az idegroston nyomást szenvedtek a sarcoina-seitek ili. neurolemma-sejtek burjánzása által s mind - két esetben talált az idegrostokon elfaiulásos jelenségek mellett újraképződést is, amit ábrákkal illusztrál, leletei hasonlitanak azokhoz, amelyeket a háborús idegsérülésekben látott, úgyhogy ezek szerint a megtámadott neuron endogen és exogen visszahatással szemben lényegileg egyforma visszahatást fejthet ki. Szék a tapasztalatok megerősít ik Schaffer azon^nézetét. hogy az endogen megbetegedés, mint a trauma a neuron izgalmi állapotát,^ "tehát vitalis reactiolát válthatja ki, amely a^tengelyiónál megduzzadásában és kollateralis bimbóképződésben nyilvánul meg. 4./ Me_Bpz_iehungqn_de_s_morbus_ Repülinghauspn_zum__endokrinén Sys- t_em._II. Histologischer Teil: Zur Histologie und Histogenese des M.R. Arch.f. Dermut. 148.kötet,1925. A dolgozatban a Recklinghausen f. betegség viszonyát a belső elválasztásos mirigyekhez Szondy L. ás Kenedy D. Írták le,^mig Mis- kolczytól származik^a ALI. rész, amely ezen betegség szövettanával es szövetiejlődési tanával foglalkozik." A metszeteken meg*, tudta^allapita«í, hogy a burjánzó sejtek hagymalevélszerüen veszik körül a harántul at - metszett tengelyfonalat, hosszmetszeten pedig a tengeivfonaál lefutasa- ra függélyesen helyezkednek el. Szén sejtek szoros térbeli összefüggése az idegrostokkal arra muat, hogy a burjánzó sejtes elemek a Schwann-iele sejtek származékai. Az idegrostokon Bielschowsky-festessel elfajulás es újraképződés jeleit látta. A Schwann-f. sejtek tehát ezan-hoetegsegoen daganatszerüen burjánozva nyilván elvesztették azt a normális tulajdonságukat , hogy láncokban rendeződjenek. 5./ Técniea B~ra_la pol_oricion_en bloque_dp la glánd'ula £Íneal_ dejL nino^ Boletin de la Soc.Bspan.d.Biol,XI.kt. Az 1925.IV.25. ülésről. A spanyol nyelven megirt dolgozat. A szerző saját * kivonata szerint & Hortega-féle impraegnatiós eljárást úgy módosította, hogy a glandula pinealist egy darabban való impregnálásrn tette alkalmassá s _ azutan beágyazással készült metszeteken" tanulmányozta a mirngysejtek k. fejlődését a méhen kívüli élet első hónapjaiból való csecsemőknél s hulioó
