Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1929.12.03. rendkívüli 3.

- 3 ‘T’ « 5

O L J

Ionosén vizsgálta a neutralis typusu sejtelenek nyűitványainak és fibrilláinak megjelenését.6./ Über die Nervenendigungen der K^henhaut_4 Seitschr.f.d.g.

Anat. Abt.I. Bd.81.- Lenhossék-festschrift.- Á dolgozat a madridi Instituto Cajalból származik. A csonthártya idegvágzodéseivel eddig nagyon kevés munka foglalkozott. A szerző a Cajal-módszerével vizsgálta egerek végtagcsontjainak és kutyák lapockaiának az idegeit s úgy talalta, hogy a csonthártyába belépő finom oldalágak végeiken kicsiny végbunkokkal bírnak. A csonthártyából egyes idegnyalábok behatolnak a Havers-csatomákba is s az endostealis^hártyán szétágazva a csont - velőbe^is folytatódnak. Vérerekkel való viszonyuk még további tanulmányozás tárgyát kell hogy képezze, éppúgy ezen idegek szerepe cal- lusképződéskor ás a csontok trophikus zavaraiban.?./ A schizophrenia k őr apöv ej; tanáról^ Magy Orv. Arch. 1929.3.

füzet. Miskolozy vizsgálataihoz olyan eseteket gyűjtött, amelyek kli- nikailag tiszta, schizophreniák voltak és gyorsan vezettek halálhoz, legértékesebbek azok az esetei, amelyekben fertőzés nem csatlakozott a schizophreniához, úgyhogy az idegelváltozásokat tisztán az elme - bajnak tulajdoníthatta; igy volt olyan esete, amelyben a halál ön - gyilkosság következménye volt. Összesen 7 esetet vizsgált meg tüzetesen, s ezekben a ducsejt-eltünás heveny formáit találta fel, látott azonban sclerosit is a ducsejtekben. De régebbi kísérleti vizsgálataiban arról győződött meg, hogy ilven sclerosis, szemben az általános . felfogással* igen rövid idő alat't is bekövetkezhetik. Leírja, hogy áz acut jellegű és a sclerotious elváltozások hogyan oszlottak el a különböző ducsejtmezokben és igyekszik azt összefüggésbe hozni az agykéreg onto-phylogeneticus kialakulásával. BielseKowsky eliárással a fibrillákon"a ducsejtekben aránylag nem sok eltérést talált. Vizsgálatai alapján a schizophreniát ő is az organikus kárgi megbetegedesek közé sorozza, amely gyúladásos jelenségen nélkül való ás szigorúan ek- todermalis. abban a véleményben' van azonban, hogy a schizophrenia kórszövettanának megismerésében még csak az anyaggyűjtés kezdetén vagyunk.

8./ Übpr_ _d ie_Frühv er -and erungen_derJ?y;rami_dpnz ell en_nach pxpe r iment_ellpn_Rpndenvprlet^zungen* Cajal: Travux etc. 1925.XZIV.kötet.- Szerző

ezt a dolgozatot Cajalnak madridi intézetében készítette, ahová a Rockefeller alap támogatásával jutott, fiatal kutyáknak agyvelejébe a nagy fontanellán kersztul tangentialis beszúrásokat csinált, úgyhogy uz ó- riás pyramissejtek sérülését 15 perctől 15 napig terjedő időig rend - szeresen tanulmányozhatja, a Caúil f. ezüst-inpregnatiós készítményeken. Leírja időrendben az észlelt elváltozásokat, nz első negyedóra alatt lényeges eltérések még nem keletkeznek, de már az egyórás kísérletben a központi tengelyfonál csonkja bunkószerüen felduzzad, csavarsz erű és hurokalakű képződmények keletkeznek, a duósejtjeitől le - választott dendritek hólyagszerüen felpufih-dnaü. Két napos "készítményein azt tapasztalta, bogy a pyramissejt"colateralisai közül a ducsejt- tol^távolabb eső megvastagszik. A ducsejtek belsejében a fibrilláris hálózat őrsódád szétdarabolását és a hirudifornis átalakulását is észlelte, a^ducseytekben ezen kívül vucuolaképzodést és^a sejtmag ol- daliunyomulását. Általában minden elváltozás, -mely későbbi készítményeken pregnánsán mutatkozik, kifejezésre jut már az első 2 nap alatt is. A koros jelenségek egész sorozatát találta fel tehát a> dúcsej teken és nyúlványaikon, -.mely jelenségek azonban nem specifikusok;a dúcsejt mechanikai sértésére nézve, mert ilyeneket másnemű kisárieti_befolyasokra, pl. hőalkalmazásra, továbbá embereknél fertőzések és ^öregségi elmezavar következtében, egyszóval a legkülönbözőbb exogen ás endogen befolyásokra is lehet látni. Semmi olyan tüneményt vizsgálataiban nem látott, amiből a megszakadt tengelyfóliái összefüggések melyre Hot